A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

ZÁDOR TIBOR 264 ten át folytatólagosan közölt cikkében az értelmiség nagy részének a szocializmussal szembeni passzív magatartását világítja meg és igyekszik meggyőzni tagjait, hogy csatlakozniuk kell hozzá. A Nemzeti Tanács oktató bizottsága december 19-, 22- és 29-én felvilágosító előadást rendezett a tápintézetben. A földbirtokreformról Déri Gyula értekezett. Nemcsak a szocialista párt szervezkedett, hanem 1918. december 15-én Sárospatakon megalakult a Földműves Párt is. A népgyűlés elnöke Stefán János volt, aki felolvasta az Országos Földműves Párt programját, amelyet a népgyűlés több módosítással elfogadott. Az eseményt közlő SÁROSPATAKI HlRLAP szerkesztősége azt óhajtja, hogy az ország középosztályának, az értelmiségnek, a tisztviselőknek óriásivá váló problémáira, valamint a közép- és felsőoktatás kérdéseire is fordítson figyelmet a párt [16]. A sárospataki társadalom pártokra tagozódásának folyamata tovább gyűrűzött. A Polgári Radikális Párt december 14-én tartott szervező gyűlést, amelyet dr. Horovitz Gyula nyitott meg. Budapestről Máté László jött le, hogy a párt programját ismertesse. Ezt a szándékát azonban nem tudta keresztülvinni a gyűlésen megjelent más pártbeliek zavartkeltő, folytonos közbeszólásai miatt. Az alakuló gyűlésen a helybeli szocialista párt részéről Déri Gyula szólalt fel, kiemelte a két párt közötti elvi ellentéteket, de kijelentette azt is, hogy ezek az elvi ellentétek nem olyanok, hogy a két párt bizonyos ideig együtt ne haladhatna. Déri felszólalására Fischer Lajos reflektált, azután megalakították a párt helyi szervezetét [17]. A vitába mások is bekapcsolódnak, s éppen itt derül fény a SÁROSPATAKI HÍRLAP szerkesztő bizottságának szellemére, amikor „Egy olvasó" aláírású névtelen cikket is közöl. A cikkíró azt szerette volna, ha a szerkesztő a Déri Gyula beszédében elhangzott kijelentések közül még egy-kettőt tollhegyre vesz, főképpen amikor azt mondta: „Míg koldus van és amíg a mi programunk meg nem valósul, addig nincs isten" [18]. A cikkíró megdöbben azon, hogy egy művelt ember, egy tanítóképző intézeti tanár, akire az ifjúság nevelését bízták, így beszél. A továbbiakban bibliai idézetekkel sértegeti Dérit. Budapesten november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, de erről Sárospatakon december 2-án, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének megalakítása idején még nemigen tudhattak. Azonban alig három hét után Sátoraljaújhelyen olyan esemény történt, ami erősen baloldali irányba mozdította a pártszervezetet. Ugyanis az SZDP sátoraljaújhelyi szervezete és a munkástanács 1918. karácsony másodnapjára kongresszusra hívta Zemplén megye'szervezett munkásságát, ahol a megye úgyszólván minden községe képviselve volt. Itt az SZDP elnöke indítványozta, hogy a kongresszus mondja ki a megye pártszervezeteinek csatlakozását a Kommunisták Magyarországi Pártjához, és így harcoljanak tovább a proletárdiktatúra és a kommunista társadalom megteremtéséért. A javaslatot a kongresszus egyhangúan elfogadta. A kongresszus Leninhez a következő táviratot intézte: „Zemplén vármegye munkás-, paraszt- és katonatanácsainak 1918. december 26-án tartott közgyűlése egyhangúlag kimondta csatlakozását a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A közgyűlés a mai kormányt nem tartja a nép igazi képviselője-