A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 265 nek, elveti a nemzetgyűlést, a föld meg a gyár megváltásának gondolatát, követeli a proletárdiktatúrát, az összes termelési eszközök birtokbavételét, a munkások és parasztok tanácshatalmának kiépítését, a vörös hadsereg szervezését. A közgyűlés forró üdvözletét küldi a hősiesen harcoló orosz proletariátusnak és a világproletariátus legnagyobb vezérének, Lenin elvtársnak. Egyek vagyunk az orosz proletársággal, a német Spartacus-csoporttal és mindazokkal, akik a proletariátus fegyveres felkeléséért, a proletárdiktatúráért, a munkások, parasztok és vöröskatonák tanácshatalmáért küzdenek. Éljen a nemzetközi szociális forradalom! Éljen a nemzetközi proletárdiktatúra! Éljen a kommunizmus!" Bár ez az állásfoglalás a kommunista tanok mellett sokat jelentett, a sárospataki pártszervezet főképpen Déri Gyula kommunista állásfoglalása következtében működött ilyen elvi alapon, de nevét nem változtatta meg [18/a]. Az év végi helyzetre az alábbi sárospataki újság címek világítanak rá: Tizenöt főnyi vasúti őrség működik Patakon. A hadikölcsön nem veszti értékét. A kukorica eladása több megyében szabaddá lett. Esik a föld ára. Katonai esküdtszéket állítanak fel, a bizalmi rendszer ott is életbe lép. A pénzügyminiszter megengedte a bornak igazolvány nélküli szállítását. Borértékesítő szövetkezetek alakulnak. A tanítók a XI—VIIL, az óvónők a XI—

X. fizetési osztályba osztatnak be. A nem állami tanerők egyenlő fizetést kapnak az államiakkal. A beszerzési előleget januárban sem vonják le, sőt az előlegtörlesztést bizonytalan időre felfüggesztik. Külön háborús pótlékot fognak utalványozni az eddigiekhez. A családi pótlékot száz százalékkal felemelik, s a feleségre is kiterjesztik. Két francia újságíró járt Patakon. A dohány újból megdrágult. A munkanélkülieket összeírják a munkástanácsok. Űjból megállapították a ruházati cikkek árát. Megkezdődött az országban a földnélküliek összeírása. A most nyugdíjazottak minden illetményüket megkapják egy ideig. A hadifogság beszámít a nyugdíjba. A Nemzeti Tanács december végén e kisebb jelentőségű ügyekkel foglalkozott: a nagyhomoki szénszállítás, a szesztilalom, a járdák tisztán tartása. Ugyancsak jellemző a Nemzeti Tanács összetételére, hogy külön pontban foglalkoztak Szabó János kijelentéseivel, amiket szociáldemokrata pártvezetőségtagi minőségben tett. 1919. január 4-én a Nemzeti Tanács elnöke, dr. Kiss Sándor lemondott tisztségéről, mert őt Szabó János alaptalanul megsértette. Ugyancsak szóbelileg bejelentette lemondását Heinrich Sándor élelmezési bizottsági elnök is, akit Szabó János szintén megsértett. A tanácskozás során Stefán János kijelentette, hogy ő a nemdolgozó gáncsoskodókkal szemben is teljesíti kötelességét; Déri Gyula pedig hozzátette, hogy Szabó János kijelentése magánvélemény volt, nem pedig a Szociáldemokrata Párté. Az intéző bizottság sem dr. Kiss Sándor, sem Heinrich Sándor lemondását nem vette tudomásul, s megkérte őket, hogy működésüket továbbra is folytassák. 1919. január 18-án Párizsban hivatalosan is megkezdte tanácskozásait a békekonferencia, amelynek egyik fő és alapvető problémája az ,,orosz kérdés" volt. A szovjetellenes tervek és elgondolások Magyarországot is érintették. Az antant magyarországi politikája arra irányult, hogy az ország megszállása lehetőleg ne vezessen fegyveres harcokhoz a szomszédos államokkal. Az a tény, hogy a létesítendő Csehszlovákia részére kijelölt terület demar-