A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 19.18—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 263 Munkapárt egykori hívei — félreállni tartoznak. A cikkíró számonkérte, hogy nem foglalkozott eléggé a szellemi munkásokkal. Déri megemlíti, hogy beszéde egy részében foglalkozott a „fejmunkások" nyomorával és rámutatott, hogy a szellemi munkások náluk is nagyobb nyomort szenvedtek át. „Nem csak anyagiakkal viaskodtak, hanem az önelfojtás kínjait is át kellett élniök, ami fájdalmi pluszt jelent [12]. Maró gúnnyal illeti a cikkírót, hogy a pártiroda várbeli elhelyezéséről az „úgy halljuk" módszerével ír, mert nem nézett utána, hogy itt az az igazság, miszerint ők a pártiroda részére helyiséget mentek kérni, s a herceg képviselője páratlan készséggel hallgatta meg kérésüket, tehát nem rekviráltak. Bár Déri válasza a SÁROSPATAK című lapban jelent meg, a lap főszerkesztője, dr. Szabó Sándor, aki már az alakuló gyűlésen belépett a Szociáldemokrata Pártba, visszautasítja a SÁROSPATAKI HÍRLAP támadását, s kijelenti, hogy lapja nem áll pártérdekek szolgálatában, s így Szociáldemokrata Pártnak sem közlönye [13]. A SÁROSPATAKI HÍRLAP december 28-i számában „Viszonválasz" című cikkében foglalkozik Déri „Válasz"-ával. Nehezményezi, hogy Déri nem értette meg szándékát, mert az első két kifogása nem neki, hanem Werner Ernőnek szólt, akinek: „Az urak nagyon ravaszok, mi erősek vagyunk, nekünk nincs mit veszteni" kijelentése indította őt cikke megírására [14]. Tény, hogy „G" igen burkoltan fogalmazott, s Déri magára értette. A továbbiakban egyetért Déri állításaival, s cikkét azzal fejezi be, hogy: „Én nem annyira riportot akartam írni, mint kritizálni." Ez a kritika pedig nem a lényeget, a Szociáldemokrata Párt megalakulását illette, hanem a szocialisták magatartásának hogyanját. Az értelmiség, s a közvélemény élénken figyeli a vitát, sőt tollat ragad, így dr. Szabó Sándor jogtanár, főszerkesztő gyakran ír cikkeket a szocializmusról, amivel hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság egyre többet ismer meg a szocializmus tanításaiból. Sajnos, dr. Szabó írásai mégsem a közönség érdekeit, hanem csak egy kis csoport érdekeit szolgálták. így a „Felvilágosításul" című vezércikkben a SÁROSPATAKI HÍRLAP kioktatása céljából röviden kifejti saját nézeteit a szocializmusról és annak egyes programpontjairól. Végül ezzel zárja írását: . . . „Ezekhez a kijelentésekhez a sárospataki Szociáldemokrata Pártnak semmi befolyása nem volt, a párt nevében nem nyilatkozhatik, azt támadások ellen megvédheti annak elnöke: Déri Gyula, ki a pártot helyes irányban vezeti, s így nem értjük azt a támadást, melyet ellene bizonyos oldalról állandóan folytatnak" [15]. Javasolja, hogy fogjanak össze a béke érdekében, ennek azonban feltétele a szocialista eszméknek elfogadása és a gazdasági életben való megvalósítása. A SÁROSPATAKI HÍRLAP-ban megjelent szómagyarázat alapján a SÁROSPATAK című lap kéréssel fordul Déri Gyulához, a Szociáldemokrata Párt helyi elnökéhez szómagyarázatért, aki hasábos cikkben fejtette ki a szociális, szocialista, bolseviki, menseviki, kommunista, maximalista szavak jelentését. Ezek a cikkek igen hasznosak voltak a fogalmak tisztázása szempontjából. Sárospatak közönsége sokat tanulhatott ezekből a magyarázó cikkekből. Déri mind szóban, mind írásban nagy agitációt fejtett ki a párt tanainak megismertetése érdekében. „A szellemi munkások és a szocializmus" című, több hé-