A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 259 amelyen képviselve volt a város minden társadalmi osztálya, túlnyomó részben a földműves és iparos osztály. A Tanács tagjainak száma 85. Ezen az ülésen a Nemzeti Tanács megalakította a különböző teendők végzéséhez szükséges albizottságokat: a közigazgatási, a közélelmezési, a raktár-, a segítő és a közegészségügyi bizottságot. A községekben egyre nagyobb szükség mutatkozott a pedagógusok iránt, ezért a magyar belügyminiszter utasította a kerületi parancsokságokat, hogy a területükön elhelyezett összes, a volt közös és honvéd póttestieknél levő tanárokat és tanítókat, továbbá a közigazgatási tisztviselőket a katonai szolgálatból azonnal engedjék haza. Ezek polgári helyeiken azonnal jelentkezni és a nemzetőrség szervezésében részt venni tartoztak. November 14-én feloszlott a nemzetőrség, s Tudja Géza főhadnagy, hadügyminiszteri megbízott vezetése alatt új szervezés kezdődött. November 15-én a Nemzeti Tanácsot ülésre hívták össze, hogy az államformára nézve megbeszéljék az állásfoglalást, s megtárgyalják a további teendőket. E gyűlésen dr. Búza László jogtanár vázolta a monarchia és a köztársasági államforma közti különbséget, majd Stefán János indítványára a gyűlés egyhangúan kimondta, hogy a köztársaság mellett foglal állást, s ilyen értelmű felterjesztést intéz a Nemzeti Tanácshoz. Sárospatak lakosságának felvilágosítása érdekében jó szolgálatot tettek azok az újságcikkek, amelyek a SÁROSPATAKI HÍRLAP-ban, s a SÁROSPATAK c. hetilapban jelentek meg. A SÁROSPATAK november 24. számában dr. Szabó Sándor főiskolai tanár, felelős szerkesztő „Magyarország — népköztársaság" cím alatt vezércikkben ismerteti a népköztársaság lényegét. Ugyanekkor közli a lap Windischgraetz Lajos herceg, a Wekerle-kormány közellátási miniszterének Svájcba utazását, ahol a herceg, mint Károly király barátja, villákat szándékozott vásárolni a király számára. Az újságíró előtt tiltakozott a szökés vádja ellen, s azt állította, hogy nem ,,magyar" aranyat vitt magával a vásárlás céljaira. Sárospütak, 1919 március 7 ISÁROSPATAK VEGYES TARTALMÚ HETILAP 2 kofOn«., :•• "-:t ' '] felelős szerkeszt© es laotuiaidorioí Dr ^7AR(") UMOnp A lakosság földigénye nagyfokú volt, s a SÁROSPATAK december 8-i száma „Szocializmus és földosztás" címen már sürgeti a földreform megvalósítását. Mindenki földet vár, a bizonytalanság hatása alatt nem dolgozik senki. A kormány megígérte a földbirtokreformot, hogy minden földműves-katona 17*