A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

260 ZÁDOR TIBOR 10 hold földet kap, s ez az ígéret megzavarta a nép gondolkodását, senki sem dolgozik, nem szánt, nem vet. „A nagyobb bajok elhárítása céljából sürgős, erélyes, határozott kormányintézkedést kérünk a földbirtokreform tekintetében. A bizonytalanság, a tétovázás rosszabb a halálnál" [7]. A forradalom első hónapjában új rendeletek életbeléptetésével szabályozták a mindennapi életrendet, így többek között: a záróra esti 11 óra. A szeszkimérés az egész országban tilos. Később a kormány enyhített e rendeleten. Minden intézkedés joga a kormányé, s szerveié. A Nemzeti Tanács, s a katonatanács csak ellenőrzést gyakorol. A rabolt tárgyakat be kell szolgáltatni. Két hétig szünetelnek a bíróságok. A nemzetőrség legénységi tagjai 30, tisztjei 40 korona napidíjat kapnak. A csendőrség is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Takarékoskodni kell a fűtő- és világítóanyagokkal. Egy szobában csak egy láng éghet. A csehek az egész felvidéket meg akarják szállni: a Pozsonytól, Váctól,. Gyöngyöstől, Tokajtól, Csaptól, Máramarosszigettől északra fekvő területet. A zavargások által okozott károkat — ha a tettesek nem volnának előállíthatók —, a kormány fogja megfizetni. A kormány korlátozza a szesztermelést, amennyiben eltiltja a burgonya, a tengeri, s az árpa feldolgozását. Csak a lakáshivatal intézkedhet lakásügyekben. A vidéki katonatanácsokat megszünteti a hadügyminiszter. Az 1896—1900-as évfolyamú katonákat be kell vonultatni [7/a]. A Nemzeti Tanács december 17-én teljes ülést tartott, amelyen megjelent dr. Bessenyei Zénó járási főszolgabíró. Bejelentette, hogy a megváltozott viszonyokra tekintettel felettes hatóságától nyugdíjazását kérte, mert nem akar az új rendszer kialakulásának útjában állni. A Tanács — jellemző reakciós összetételére — nagy lelkesedéssel választotta be a Nemzeti Tanács tagjai közé [8]. Ezután a közigazgatási hatóság ellenőrzésére szűkebb körű bizottságot választott; tagjai közül kizárta Pavletics Ödön kereskedőt, mert a petróleumot uzsoraáron árusította: az árdrágítót nem tartotta méltónak arra, hogy a Nemzeti Tanácsban foglaljon helyet. A Tanács elhatározta, hogy a visszaéléseket a legnagyobb eréllyel fogja üldözni. A Nemzeti Tanács november 23-i ülésén a közönség megnyugtatása céljából a főszolgabírói hivatal mellé ellenőrző szervül egy 8 főből álló bizottságot választott, egy tagot a községi jegyző mellé osztott be ellenőrzésre. A MUNKÁSTANÁCS ÉS A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT SÁROSPATAKI SZERVEZETÉNEK MEGALAKULÁSA December elseje és másodika a gyűlések napja volt Sárospatakon. A forradalom és az ország demokratizálódásának nagy eseménye mozgásba hozta Sárospatak társadalmát. A szervezkedés széles körben megindult és a társadalom minden osztálya igyekezett elhelyezkedni, állást foglalni érdekei védelmére. December elsején vasárnap délelőtt népes közös gyűlést tartottak a kisgazdák és a földnélküliek, bár érdekeik különbözőek, mert a gazdák — még ha kisgazdák is — munkaadók, míg a földnélküliek csaknem munkásaik. Ez a