A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

256 ZÁDOR TIBOR is. Világtörténelmet írt az emberiség. Az események torlódtak, rohantak, ami az egyik pillanatban szenzáció volt, a következő percben már feledésbe ment: átalakulóban, forrongásban, újjászületésben volt minden. A régi kor egyszerre letűnt, új világ épült. Az emberek bíztak abban, hogy ez az új jobb lesz, mint a régi volt. Az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlott, s a magyarság elérkezett függetlensége, önállósága megvalósításához. A nagy lépést a magyar társadalom a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása révén tette meg, s Károlyi Mihály elnökletével megalakult az új Magyarország legelső kormánya is. Szabadságot, függetlenséget, népjogokat proklamált, amit örömmel üdvözölt az ország, mert bíztak abban, hogy minden ember szabad lesz, s mindenkinek lehetősége lesz; tehetségének kibontakoztatására a magyarság boldogulása, fejlődése érdekében. A NEMZETI TANÁCS MEGALAKULÁSA SÁROSPATAKON Ködös, homályos, szürke reggelre ébredtek 1918. november elsején a sárospatakiak. Sűrűn, apró szemekben szitált az eső. Izgatott emberek jártak az. utcákon, félénken, halkan, suttogva beszélgettek. Mindenki tudott újat mondani a másiknak. A ködös levegő tele volt valami nagy, nem mindennapi ünnepélyességgel. „Kitört a forradalom." A háború borzalmaiban elfásult lelkek félénken beszélgettek a forradalomról. Sokan megindultak az állomás felé, ahonnan behallatszott az átutazó magyar bakák örömmámoros ordítozása: Éljen a szabadság! Éljen a függetlenség! Éljen Magyarország! Éljen a Köztársaság! A fenséges szavak éljenzése közben ropogtak a puskák, dörrentek az üdvlövések, éltették, üdvözölték, ünnepelték a gyilkos vérontó harcban elfáradt magyar bakák az új Magyarországot. Kisebb-nagyobb időközökben vonatok futottak át az állomáson, tele lövöldöző, ünneplő magyar katonákkal.. Egynek sincs ,,K" betűs (Károly király nevének rövidítése) rózsa a sapkáján, letépték a Habsburg-király nevét viselő rózsát. Helyébe őszirózsát tűztek, melléje a nemzetiszínű szalagot. A tisztek sapkájáról is lekerültek a sapkarózsák, sőt később a rangjelzések, a csillagok is. Nincs már rang, mindenki egyenlő. A kollégium épülete előtt a gimnazisták lelkesen tüntettek: „Éljen a Köztársaság." Nemzeti zászlóval jön egy csoport, megállnak az iskola előtt, a gim-^ nazisták körülállják őket és a tömeggel együtt éneklik a Nemzeti Himnuszt. A katonák sortüzet adnak a levegőbe, éljeneznek. Az eső jobban kezd esni, a puskák ropognak, a kézigránátok durrannak, mindenfelől hallatszik a lárma, az éljenzés a városból, az iskolakert fái közül,, a vasútállomásról. Ebben a drámai légkörben rendkívüli események történtek a városháza nagy tanácstermében, ahová 10 órára dr. Bessenyei Zénó főszolgabíró hívására a város közönsége nagygyűlésre gyűlt össze. A főszolgabíró tájékoztató beszéde, s többek felszólalása után egyhangú elhatározással, óriási lelkesedéssel kimondták, hogy a város polgársága csatlakozik a Magyar Nemzeti Tanács, felhívásához, és nyomban megalakították a Sárospataki Nemzeti Tanácsot. Tagjai lettek: dr. Búza László, Havrilla Mihály, dr. Kiss Sándor, Elekes Imre, Walter József, Molnár János, Cziráky István, Spekál Ferenc, Csajka Endre,,