A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—I9-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 257 Kósa Szabó Pál, Harsányi Gyula, dr. Szabó Sándor, Hodossy Béla, Fried Sándor, Bálint Dezső, Gruska Lajos, Fenczik Nikon, Fischer Fülöp, Pács Vilmos, Riesdorfer József [2]. A Nemzeti Tanács elnökévé dr. Kiss Sándor ügyvédet választották meg. Dr. Kiss Sándor a Nemzeti Munkapárt politikáját irányító arisztokrata, nagybirtokos és nagytőkés érdekeket kiszolgáló úri kaszinó titkos döntése alapján lett a Nemzeti Tanács elnöke. Az értekezlet befejezése után a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség lement a városháztérre, elénekelte a Himnuszt, s dr. Kiss Sándor kihirdette a Nemzeti Tanács megalakulását. A Nemzeti Tanács megalakulásáról felhívásban értesítették a város lakosságát. Ebben tájékoztatták őket a politikai átalakulásról, nyugalomra intették és felkérték, hogy őrködjenek a személy- és vagyonbiztonság felett. A közönség megnyugtatása céljából a felhívás tudatta a lakossággal: „A Nemzeti Tanács, hogy a község lakosainak ellátását biztosítsa, a város területén levő összes élelmiszereket és ruházati cikkeket és egyéb készleteket ezennel zár alá helyezi, s elrendeli, hogy sem kereskedőnek, sem másnak nem szabad a Nemzeti Tanács elnökének utalványa nélkül semmit a rendelkezésre álló készletből kiadni" [3]. A Nemzeti Tanács még aznap délután folytatta a tanácskozásait, dr. Kiss Sándor bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Tanács elnökét táviratban értesítette a helyi Nemzeti Tanács megalakulásáról. A folytatólagos tanácskozáson elhatározta a tanács, hogy „a Nemzeti Tanácsot a társadalom minden rétegéből kívánja kiegészíteni, e célból felhívja az önálló sárospataki testületeket képviselő gazdasági csoportokat, az ipartestületet, az iparos ifjúsági egyesületet, a főiskolai ifjúságot, a szervezett munkásságot, hogy képviselőiket a Nemzeti Tanácsba válasszák be, s a megválasztottak neveit f. évi november hó 3-án du. 4 órakor tartandó nemzeti tanácsi ülésen jelentsék be" [4]. Ezzel a határozattal a helyi társadalomban erős demokratizálódási folyamat indult meg. A Nemzeti Tanács a közszükségleti cikkeket zár alá vette, s ezeknek a községből való kivitelét megtiltotta. Elhatározta továbbá az élelmiszerek, valamint a ruházati cikkek pontos összeírását, s az összeírás eszközlésére négytagú bizottságot küldött ki. A Tanács lelkesedéssel vette tudomásul az elnöknek azt a bejelentését is, hogy a Sárospatakon levő összes hivatalok: főszolgabíróság, járásbíróság, községi elöljáróság, postahivatal, állomásfőnökség, kisvasút stb. csatlakoztak a Sárospataki Nemzeti Tanácshoz, ,s alávetik magukat a Nemzeti Tanács rendelkezéseinek. A Sárospataki Nemzeti Tanács csatlakozásra hívta fel a sárospataki járás községeit, ami már meg is történt, s nemzetőrségüket is megalakították. A rend-, személy- és a vagyonbiztonság érdekében dr. Kiss Sándor, a Nemzeti Tanács elnöke felügyelete mellett folyt az állandó tevékenység, s az őrség lelkiismeretes működésének köszönhető, hogy a forradalom Sárospatakon vérnélküli volt, s hogy a kisebb kihágások is megszűntek. November 2-án a reggeli órákban a polgárság körében nagy izgalom támadt, mikor híre járt, hogy a piactéren a fegyveres katonák, ittas állapotban betörtek egyes kocsmákba, vendéglőkbe, kereskedésekbe, rabolnak, fosztogatnak, s a hozzájuk csatlakozott csőcselék és meggondolásán asszonyok az utcára dobált tárgyakat és árucikkeket jogtalanul eltulajdonítják, s hazahord17