A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KILIÁN István: Kiss Dániel önéletrajzi naplója (1784-1838)

KIS DÁNIEL ÖNÉLETRAJZI NAPLÓJA 243 tendő ez előtt, való itt laktomban, hogy 8-nál többet nem temettem-el, ekkor tehát pestis lévén, így történtek ezek nem tsak itt, hanem az egéssz országban de engem, és az enyimeket eddig, a mikor ezeket irtam, a jó Isten itten a Pestis idején kegyelmesen meg-őrzött, és Atyaikép megjutalmazott. Megszűnvén a Pestis itten, tsendesen éldegéltem az enyimekkel, (más táj jakon még ekkor dühösködvén a Pestis) egéssz Septembert egésszen békességben, s egésségben el-tőltöttem." (80 B.) Év végén szokása szerint összefoglalja a jelentősebb évi eseményeket, közli az idei gabona-, szőlő-, győmölcs- és zöldségféleség, termény minőségét s mennyiségét. így a fontosabb események között sort kerít újból a járványra. „Ekképen folyt-le reám nézve az 1831-dik esztendő, melly esztendő sok ezer meg ezer Magyar országi lakosokra nézve, el-felejthetetlen lesz annyiban, a mennyiben az egész országban dühösködő Cholera miatt gyászra, és keserűségre jutottak, számtalan sok árva, és özvegy lett az országnak minden résziben, és tsupán tsak Lukáts napig [73] (mellyet az újságból hitelesen jegyeztem ki) a Cholerában megholtaknak száma, 142 676-ra ment, tsak itt Jósvafőn a 'Sidókat és a R. Catholicusokat ide nem is számlálván, egyedül, Reformátusok 45-ten holtak meg négy hét alatt Cholerában, és kettőt ki-vévén illyen halálos idő szakaszban mind el-temettem, az egéssz esztendőben pedig a megholtak száma ment 63-ra, és az enyémiekkel hála legyen érte az én jó Istenemnek nem éreztük ezen Pestises nyavalyát, hanem a mint fellyebb megjegyzettem, én is, de kivált a feleségem, még a Cholera előtt betegek voltunk, e mellett mind egynehány szarvas marháinkban, mind sertés félékben sok kárt vallottunk a dög által — ezen esztendőben őszi élet, zab, főzelék sok volt, a méhek nem sokat rajzottak, de mézek volt bőven, bor is volt elegendő, de nem igen jó ... " (80 B—81 A). Kis Dániel életét, stílusérzékét, munkájának forrásértékét is dokumentáló szemelvények bemutatása után meg kellene állapítanunk a napló értékét. 1. Első olvasás után szembetűnő az a különbség, amely a szerkezetileg ugyan nem, a valóságban azonban meglevő két naplórész között fennáll. Az első rész, amelyet emlékezet alapján írt meg Kis Dániel, inkább szépírói jellegű, s ezért minden bizonnyal értékesebb is. Bizonyos, hogy írójára ebben az időben inkább hatottak a sárospataki iskolában folytatott stílustanulmányok. A kötelező iskolai oktatáson túl, minden bizonnyal a diákság körében is élő irodalmi igényesség is rányomja a napló első részére a bélyegét. 2. A napló második részénél már csak itt-ott csillan meg írójának szépirodalmi igényessége. A naponként vezetett napló történeti szempontból lehet érdekesebb. így valami fényt vet a korabeli iskolapolitikára, az évről évre vezetett, az examináltatottak jegyzékei pedig a vonatkozó évek görgői, petribeli, és jósvafői iskolák tanulóinak létszámadatairól beszélnek [74]. Megfigyelhetjük azonban itt is egy-két résznél Kis Dániel lírára való hajlandóságát, szellemességét, játékosságát. Stílusa hellyel-közzel itt is plasztikussá, érdekessé, olvasmányossá válik. Itt a feleségét elsirató sorainak csak egy tört részét hoztuk. A nagyon szeretett asszonyt megkapóan búcsúztatja el naplójában [75]. Más helyütt rendkívül ügyesen, szellemesen veti papírra egyik élményét: kutyák támadják meg [76]. 16*