A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)
DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez
ADATOK A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI BETYARVILÁG KIALAKULÁSÁHOZ a Szögedi Fogházban töltendő négy esztendei rabságra ítéltetett, és el fogattatni rendelt Nemes Onody András, némely Miskóltzi Kereskedők bizonyítása szerint Bctsben tartózkodik. Felső rendelés által azomban ezen dolgában újabb Tudósítás tétettni rendeltetvén, nevezett Nemes Onody Andrásnak el fogattatása fel íüggesztetett" [49], Hogyan sikerült ezt Onody Andrásnak elérnie? Ónody András panaszt emelt Borsod megye ellen, hogy az Abaúj megye által Borsodban küldött pere iratait valaki elsikkasztotta feltehetően azért, hogy ártatlansága ne bizonyosodhassék be. A megye tiltakozott a vád ellen, amint a közgyűlés jegyzőkönyvében olvasható: „Ki küldött Deputatusainknak Ns Onody András ellen Ns Abauj Vármegyében kezdetett, és onnan hozzánk által küldetett, s eltévelyedett Fiskális Pernek fel találhatásárul bé adott Tudósítása a Megyénkben Ns Onody András ellen lefolyt perrel és az abban bé folyt Prókátoroknak e részben tett ki nyilatkpztatásokkal a Felséges Magyar Udvari Cancelláriának parantsolt Tudósítás gyanánt olly alázatos jelentéssel rendeltetett fel küldettni, hogy a mennyiben mind ezekbűi a tettzene ki hogy a kérdésben levő per Ns Abaúj Vármegye által olly véggel által küldettetvén, hogy Ns Onody Andrásnak előadott tette is a megyénkben ellene folyamatban vett perben itiltessék meg. Magistratualis Fiskálisunk azon perbül az terhelő környülállásokat a más perben bé iktattatván, és az alperes fél védelmezője is a könnyítő próbákat maga számára használván ezen perben előadott tselekedetei Ns Onody Andrásnak az általunk bé végeztetett perben tökéllyetesen ki vannak merítve; egyéb aránt azon pernek el tévedését mi illeti, mivel az abban bé folyt prókátorok hitek le tétele után is azon pernek hol léte iránt semmit sem vallhatták, azomban a kinyilatkoztatásokbul úgy jönne ki, hogy azon per Ns Onody András kezén is megfordult, annak el sikkasztása iránt Ns Onody Andrásra nem kevés gyanúság lehet" [50]. Ónody András a törvényszékhez intézett apológiájában tetteinek magyarázataként elmondja, hogy a cserehátiak évek óta gyanakodnak reá, ha valahol értékesebb állat tűnik el, hogy ő a tolvajuk [51]. Gyakran átkutatják istállóit, ólait. Ezeknek soha nem állt ellen, bár nagyon bántotta, hogy tolvajnak tekintik őt. Fiatal korában igaz, hogy belekeveredett egyszer ilyesféle bűntettbe. Ezért elnyerte büntetését, megszenvedett érte, azóta megjavult. Ügy látszik, hogy az ő nevében követnek el igen sok lólopást. Erre világítanak rá az általa ismertetett események. Részletesen leírja, hogyan kereste fel őt egy felsőgagyi ember. Fügéi János két fekete lóval állított be hozzá. Ezeket éppen nagybátyjától, Szentimrey Gábor főszolgabírótól lopta el. Ónody fortélyosan próbálta visszaszerezni Fügéitől nagybátyja lovait és így kiderítette, hogy Fügéi egy 14 tagú tolvajbanda vezére. Megtudta tőle azt is, hogyan és mikor cserélik ezek az agyafúrt emberek az Alföldön lopott lovakat felföldi lovakra. Szentimrey hihetetlennek tartotta, hogy általa ismert rendes emberek vannak a bandában, ezért arra kérte Ónodyt, hogy színleg társuljon velük, tudja ki körülményeiket és juttassa ezeket az embereket a törvény kezére. Onody vállalkozott erre a veszélyes feladara és az lett a veszte. A mentséghez mellékelt levelek szerint Ónody 1798. április 3-án jelenti Dusnokról nagybátyja lovai tolvajának a nevét. Szentimrey Gábor pedig egy hónap múlva, május 2-án biztosítja Ónodyt, hogy reá soha nem gyanakodott. Ezután Ónody figyelmezteti a főszolgabírót, hogy tiltsa el a vajdai plébánost a róla való