A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

400 DÖMÖTÖR SÁNDOR fecsegéstől. Július 3-án magyarázza meg Szentimrey főszolgabíró Ónodynak, hogyan támadt a pletyka. Kéri, hogy Ónody nevezze meg a tolvajbanda tagjait. Július 7-én Önody azt kéri levelében, hogy Szikszón ne lépjenek akcióba idő előtt a tolvajok ellen, mert szétröppennek. Ennek ellenére Szikszón a Mária Magdolna napi vásár alkalmával Darvas főszolgabíró megpróbálkozott a tolvajbanda kézrekerítésével. A nagyszabású kísérlet nem sikerült. Darvas a kudarcért Ónodyt okolta, kétszínűséggel vádolta és elrendeltette a megyével, hogy felfüggesztett fiatalkori büntetését Kassán töltse le. Fáy Ágoston és Puky László alispánok közbenjárására azonban a kassai törvényszék a büntetést elengedte. Fügéi vallomásából azonban az derül ki, hogy Ónody tényleg követett el bűntetteket, amelyeknek kivizsgálására a vármegye a törvényszéket utasította. Ónody újabb beadványában a törvényszéket azzal vádolja, hogy ártatlansága igazolása ellenére indított pert ellene. Ónody András Bécsben a Magyar Udvari Kancelláriánál benyújtott folyamodványában azt is kérte, hogy „Igazának kikérésére Báró Meskó Vince alispánt és Jekelfalussy László esküdtet Királyi Comissariusnak nevezzék ki" [52]. A megye azonban Ónody András vádaskodásai hatása alatt még nagyobb bizottságot alakított. Tagjai voltak: Losonczy Károly alispán, Bük György, Óváry Miklós, Török András táblabírák, a szendrei járásbéli szolgabíró, egyik nótárius és a megyei ügyész. Mivel Abaúj megye közölte, hogy leveles tárában ..a Fügéi, Tornai és Ónodi András ellen ott el kezdett, a két elsőre nézve be végeztetett Ónodi Andrásra nézve pedig további folytatás végett ide által küldetett peren kívül, mely az ún. Subaltemum Judicium előtt folytattatott, Ónodi András ellen Semmi nemű írások nem találtatnak" —, a bizottság is megállapította, hogy Abaúj megyében Ónody András ellen nem indult per, csupán Fügéi János és Tornay István lótól vaj ok ellen. E per anyagából kitűnt ugyan, hogy Ónody András nevezettek cimborája volt, de nem tettek semmiféle intézkedést a tény pontosabb kivizsgálására. Ónody András időközben — valószínűleg az abaúji per elodázása végett — Abaúj megyéből Borsod megyébe tette át lakását. A közlést Borsod megye még 1800-ban megkapta, Balogh Ferenc megyei ügyész az abaúji perből a vádhoz szükséges adatokat ki is jegyezte. Időközben azonban meghalt és így Onody András ezen bűne feledésbe merült [54]. Borsod megye 1799-ben csupán a következő vádak alapján indított ellene pert: 1. Ónody András 1795 november havában két gömöri embert, Adami Mátyást és Andrást vasra vert, mivel az a gyanú merült fel ellenük, hogy kocsisától néhány kisebb értékű tárgyat elvettek. Ezért fegyverekkel felszerelve, emberektől kísérve megtámadta, borzasztó káromkodásokkal és kemény verésekkel illette őket és elvett tőlük két ökröt. 2. Ónody András 1796-ban Lezsák János nevű szolgáját, hírhedt tolvajt, miután saját pecsétjével ellátott útlevelet, kiadásaira pedig 40 forintot adott neki és így a lopott juhokkal való bujkálását elősegítette. 3. Ónody András 1798 február havában Nemes Balajty István gesztetei birtokostól három lovat rabolt el. Majd még ebben az évben ugyancsak a gesztetei birtokon Ruthényi Mihályt több társával együtt éjnek idején megtámadta és nem csekély mennyiségű pénzét rabló módon elvette [55]. Ezt a pert tehát Borsod megye valóban a Fügei-féle per felhasználása nélkül indította, ami azonban Ónody András bűnös tetteit nem menti, sőt súlyosbítja helyzetét, mert kétségtelenné teszi, hogy a lótól vaj okkal nemcsak egyszer, alkal-