A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

UJVÁRY Zoltán: Források és kutak a zempléni hegyvidéken

380 UJVÁRY ZOLTÁN 13. kép. Kerekeskút. Mogyoróska tett válóba öntik, amelynek egyik, nyitott vége a kúton kívül egy másik válóba vagy vederbe engedi a vizet (14. kép). Hengere akácfából készül, amelybe középen 5—6 db 35—40 cm-es vasvesszőből bordázott, vaskapocs van erősítve, amely megakadályozza a henger fájának kopását. A középen meghajlított bordázaton .,jár" a lánc, s ez az ovális alakú mélyedés a lánc jobbra-balra történő esetleges elmozdulását, valamint a teli veder húzásakor a lánc csusszanását akadályozza meg. Egyébként szerkezetében és formájában a korbáskúttal egyezik. A korbát egy nagy vaskerék helyettesítheti, afhely megkönnyíti a veder felhúzását. A henger mindkét végén kis vasrúddal van a hengerállványba helyezve, a hengertest pedig több helyen meg van abroncsolva. Gémeskút. A zempléni hegyvidék északkeleti területén többnyire csak elszórtan fordul elő. Kovácsvágáson mindössze három-négy gémeskút van. Az első ilyen típusú kutat egy jobbmódú gazda csináltatta, állítólag azért, hogy neki ne olyan legyen mint a többinek. Azonban az egyik gémeskút gazdája azt a magyarázatot adta, hogy kevesebb anyag (faanyag) kell ennek a kútnak a. felhúzószerkezetéhez, könnyebb elkészíteni is. Nem kell hengert faragni, csiszolni, korbát csinálni, járomfát és egyebeket bevésni. Egy ágasfát könnyebben lehet az erdőben találni, gémnek és ostornak valót is. Hasonlóan nem hagyományos típus Kishután, Nagyhután, Vágáshután, Mogyoróskán, Regécen, Középhután, Óhután és Űjhután sem. Azonban Hegyalja déli területei felé mindinkább találkozunk gémeskúttal — úgy ahogyan közeledünk az Alföldhöz. Makkoshotykán, Hercegkúton, illetőleg Hejcén és Árkán körülbelül felearányban van gémes- és korbáskút. Hercegkúton gémeskutak csak az utcán vannak. A földbe süllyesztett ágas*