A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

UJVÁRY Zoltán: Források és kutak a zempléni hegyvidéken

FORRÁSOK ÉS KUTAK A ZEMPLÉNI HEGYVIDÉKEN 381 14. kép. Kétvedreskút hengere. 15. kép. Gémeskút ágasfája. Kovácsvágás Hercegkút fa nyitott ágai kötzt tengelyen fordul a gém, melyeknek kútfelőli végén az ostor csüng a horoggal és a vederrel. Másik végén bunkó, tuskó, klacik van a gém egyensúlyozására. Hercegkúton minden gémeskútban két egymás mellé helyezett sima dorongfa, csúsztatófa van: emellett jön fel a veder, megvédve azt a kőhöz ütődéstől. A hercegkúti gémeskutak korlátja fedett, csupán kis nyílás szolgál a veder kiemelésére. A gémnek az ágasba való általános felerősítési módjára 1. a 15, képet. Vízhúzó eszközök és vízmerítő edények Legegyszerűbb vízhúzó eszköz a horog. Abból a kútból, amelyiknél a vízállás magas, a föld felszínéhez közel van a víz —, a veder felhúzására horgot használnak. Bármilyen kampós faág alkalmas horognak, ha eltörik, könnyen pótolható (16. kép, A.). Módosultabb formája az, amelyiknél a kampó nem természetes faág. Hosszabb bot — nyél — vastagabb végénél átfúrt lyukon vagy L alakú íaszoget erősítenek (16. kép, G.) vagy erős drótot fűznek át és erősítik meg a 16. képen látható B., C, D. forma szerint. Ezeket kampóshorognak is nevezik. Gyakori a kóesoshorog. A fanyél végére egy vashorog van erősítve, aminek U alakú nyílását keskeny vasvessző — kócs — reteszeli el (16. kép, E. F. forma). Ez a horogtípus a gémeskutakon található horoggal egyezik meg. Vágáshután, Kis- és ÍSFagyhután a horognak, az egyszerű fakampónak kvaka, vagy kvacka a neve. A vízmerítő edények között ma legfontosabb a veder (18. kép, a, b). 50—60 évvel ezelőtt különösen a közös kutakon nem volt veder. A kúthoz mindenki a