A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

LENGYEL Imre: A rátkai német település

240 LENGYEL IMRE ilyen pl. a praet. imperf. és a praet. perf. alakjainak a teljes hiányzása és a nasalisatiora való törekvés hiánya. Éppen ezért a származásterület kérdésének tisztázása nem lehetséges egyedül a nyelvi adatok alapján. De ez a kérdés ma már nem tartozik a magyarországi német nyelvjáráskutatás első vonalába, ahogyan azt Hutterer Miklós részletesen kifejtette [29]. Mindamellett nem egy példa van arra, hogy pusztán a nyelvi jelenségekből következtetnek a származási területre. A rátkai német telepesek „őshazáját" a hangtani és szóföldrajzi adatoknak a Német Nyelvatlasszal való egybevetése alapján Hermann Schick a Schwarzwaldban Schiltach és Lehengericht vidékére teszi, de maga is belátja, hogy ez a terület túl kicsi ahhoz, hogy minden rátkai telepes innen származzék [30]. A településtörténeti adatok, amelyek két hullámról tanúskodnak, szintén nem szólnak amellett, hogy két alkalommal ugyanarról a kis területről jöjjenek telepesek. Bár a települések történetében van példa arra, hogy előbb kivándorolt telepesek otthon maradt rokonaikat, ismerőseiket ösztönzik hazájuk elhagyására, jelen esetben ellentmond ennek a lehetőségnek a családnevek vizsgálata, ezek ugyanis jelentékenyen különböznek. Nem támogatja ezt a feltevést a település második hullámában érkezők eltérő gazdasági helyzete, lelki alkata sem [31]. A nyelvészeti vizsgálódás mellett a néprajz is megköveteli a maga jogait a származási terület megállapításának kérdéskomplexumában. Az eddigi kutatások szerint szinte bizonyosra vehető, hogy a döntő nyelvi változások az új gazdasági és kulturális környezetben játszódtak le, s a rendelkezésre álló nyelvi anyag alapján valószínű az a föltevés, hogy a rátkai telepeseknek sváb nyelvjárást beszélő rétege, amelynek a nyelvi integrációban nagyobb szerepe volt, az első telepítési hullámmal érkezett mai lakóhelyére; a frank nyelvjárást viszont kisebb vagy a gazdasági és kulturális életben kevésbé jelentős réteg, a telepesek második csoportjának a tagjai beszélhették. Vertikális irányban a földművelő alapréteg szolgáltatta azt a nyelvi szubsztrátumot, amelyre a rátkai nyelvjárás épült; a kereskedő, iparos vagy értelmiség réteg nyelvi hatása a kiegyenlítődési folyamatban alig vagy nagyon kis mértékben érvényesülhetett [32]. Lengyel Imre