A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

MÓDY György: A Sajó-Bódvaköz települése és birtoklástörténeti képe a török hódoltságig

A SAJÓ—BÓDVAKÖZ TELEPÜLÉSI ÉS BIRTOKLÁSTÖRTÉNETI KÉPE A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG A nyugaton és délen a Sajó, keleten a Bódva és a szádellői völgy, északon a Csermoslya folyó által határolt terület — annak ellenére, hogy különböző tájelemeket: a Sajó balparti dombvidéket, a rudabányai hegységet, az aggteleki hegységet, a Vecsembükköt és a szilicei fennsíkot fogja össze — település- és birtoklástörténeti viszonyait, valamint későbbi történelmi sorsát tekintve, egy nagyobb egységet alkot [1]. A törzsnévi eredetű helynevek és a régészeti adatok bizonysága szerint a magyarság mind a Tisza síkságán, mind a Sajó medencéjében nyomban a honfoglalás után megtelepedett. A honfoglalók a bükk- és fenyőerdők övezetébe nem hatoltak be. Itt ugyanis nem találtak volna elegendő legelőt állataik számára. A legkorábbi magyar településvonal így általában a bükkerdő vonalán húzódhatott. A XI. századtól kezdve azonban a bükkhatár nem tekinthető többé a magyar kitérjeszkedés határának. Elsősorban is az ország védelmi szempontjai kívánták meg a bükkerdő területére való behatolást. Ezzel magyarázható az. hogy a második gyepüvonal már úgyszólván mindenütt túl esik a bükkhatáron [2]. Anonymus, nemzetségi hagyományokra alapozva, és a krónikák is a nyolcadik honfoglaló törzset — a magyarsághoz a honfoglalás előtt csatlakozott török eredetű kabarokat — helyezik a Tisza kanyarulatához, s eszerint a Felső-Tisza jobboldali mellékfolyóinak völgyeit a sárosi és tornai erdős hegyekig ők foglalták volna el és vezető nemzetségeik — az Aba, Örsúr és a Bors vagy Miskolc-nemek — a Bodrog—Sajó közéről lejjebb húzódva a Mátra-alját, a későbbi Tisza két parti Heves—Üjvármegyét és Borsodot szállták meg [3]. Anonymus szerint az Örsúr-nem névadó ősének, örsúrnak (Örsuuru) apja Ousad és a Miskolc-nem ősének, Bors vezérnek az apja Bunger, ,,kunok" voltak, tehát a krónikák szerint szintén kun, hun, illetve korozmin (káliz) eredetűnek tartott Aba-nemzetséggel együtt a kazár-kabar nemzetségek közül származnak. A krónikák viszont Őrsöt magyar vezérnek mondják, így Győrffy György meggyőző véleménye alapján is, Őrsöt nem lehet kunnak, azaz kabarnak tartani. Elképzelése szerint a korábbi kabar nemzetségi szállás területeket a XI. századi clukátus (hercegség) vármegyéi területén kell keresni. Anonymus szerint a Garam völgyének honfoglaló vezére is a Miskolc-nem ősapja, Bors volt és így Bars várának, valamint a Garam felső völgyében fekvő Borsod-Zólyom várának névadója. Győrffy kutatásai bizonyító erővel szólnak amellett, hogy a Borsod megyei Borsod vára annak az I. István kori ispánnak a nevét őrzi, akiről Borsod-Zólyom vára is nevet kapott, s aki az ősnemzetség, az Örsúr-nem