A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

162 DÉTSHY MIHÁLY körüli urbárium: ,,Jabloncza, Kertuőlles, Almás és Gőrgeo ez Négy falu ennek elette Tartozott két Csigást tartany. Hidvégh ardo, Uendeghi, Szilas, Szent András, Szegliget, ezek harmadikat. Szöllös ardo stb. (7 község) ... ezekreis Imponalhatny eggyet, hogy lenne Négy Csigás. Ezen felül megh irt és Specificalt faluk ezeknek az Csigasoknak tartoznak fizetni annuatim, Pénzel es Buzaual az mint Conuenialhatnak uélek. Ezen Csigasoknak ezen falusiak fa waghnj walo fejszéket tartoznak adni és tartanj. De az Csigahoz ualo lowakat az Urak szoktanak Tartany. Az Csigasok mégh tartoznak az Uarban fa wagassal, kemenczék fötissiuel, konyhára walo Uéz hordassa, War tisztítással, és az Csiga kerőll walo uigyazassal s — szolgalattal." „Mégis kel ennek lennj mennél hamareb seőt az czigas lovaknak abrakkal, es szénával tartoznak, az egész joszag" — olvashatjuk a más kéztől származó megjegyzést. A csigával szállították fel a vizet is a várba a ciszternák feltöltéséhez, továbbá az építési és tüzelőfát, ezért valósággal létfontosságú volt a vár számára, amit Csáky László 1605. évi instrukciójából is kiolvashatunk: ,,az Chatorna kutakat mind belseot kwlseot ha mi bontakozasok vagion megh epitesse, vizzel mindenkor teli tarcha mindenik io gon~ duiselessel tiztan, az mikor az Chigahoz ualo louak érkeznek, mindenkor vizet hordasson es az kutakat megh teolche, ha mikor penigh az Víz hordás nem zwksegh. az chigan mindenkor fat vonasson, kit ide be az belseo varban ]akat ala rakasson, hogi az mikor zwksegh lezen légien kezén faia. Az chigas louakat ne haggia megh fogiatkozni hanem iol tartassa, mellettek oli Embert tarchon heaban az Louak se allianak, az véllek való Ember se mulassa heaban ideiét." A csiga a leltárakban felsorolt tartozékaiból következtethetően a várhegy É-i lábánál levő, fallal körülvett udvarból a hegyoldalba vájt pályán szekeret vontatott fel, és vízszállításhoz erre nagy hordókat helyeztek [110]. Forrásaink a vár mindennapi életéről, személyzetéről is adnak némi tájékoztatást, igaz csak a Bebekek utáni időkről. A kamarai kezelés évtizedeiben az őrségen és parancsnokain kívül csak a gazdasági tisztviselők laktak a várban, az udvarbíró, számtartó, sáfár, kulcsár, továbbá a katonaság és a benn dolgozó jobbágyok ellátására pékek [111]. Később a zálogbirtokosok is gyakran időznek a várban, s velük együtt személyzetük is, amelynek összetételéről legrészletesebben Csáky Péter 1671-ben írt végrendelete tudósít. Ebben felsorolja Pál mestert, a szakácsot, a kuktát, a pohárnokot és tálnokot. Jelentékeny összeget hagy zenészeire, akik között három sípos, két trombitás, két dobos, hegedűs, dudás és cimbalmos szerepel, továbbá gyalog síposok is. Csáky udvari bolondot is tart, akiről így végrendelkezik: „A Bolondnak más köntöst csináltatván vagy annya házához, vagy másuvá a' hol Istennek szolgálna nem bolondul kúlgyék el." Udvari mesteremberei közül borbélyt, kovácsot, szabót és kőrakót sorol fel. Ezenkívül vannak még lovászok, kocsisok, fullajtárok, a vadászkopókat gondozó pecér, végül, mint Csáky írja: „Holmi gyermekek voltak Udvaromban" [112]. A német gyalogos őrség mellett a zálogbirtokosok is tartottak saját pénzükön katonákat, drabantokat vagy hajdúkat a várban. Csáky László 1605-ben negyven drabantot tart, közöttük négy tizedes, egy dobos és egy pattantyús [1131. 1670-ben az udvar és a vár birtokosai között olyan megállapodás jön létre, hogy a kapuk őrizetét kizárólag a császári katonaság veszi át, valószínűleg a Nádasdy— Wesselényi összeesküvés példájából okulva, és a drabantokat a vár birtoko-