A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

EGY ISMERETLEN MAGYAR VÁR — SZÁDVÁR 163 sainak egyéb szolgálataira állítják, csupán azok a hajdúk maradhatnak a kapunál, akik Csákyék leveleit hordozzák [114]. A viszonylag szerény udvartartásról tanúskodik a vár helyiségeinek távolról sem fényűző berendezése. 1605-ben „Az Vr Hazában Eoreogh Boltban", tehát az egyik legreprezentatívabb helyiségben három négyszögű asztal, két hosszú karos szék, egy-egy egyes karszék és „Hozu sek Paraztth" egy „Amarium Eoreogh Lábon", „Az Botth kerül myndenutth Pad zekék" álltak, s a termet egy „Zaruas Gyertya Tartó Eoreogh" világította meg. 1609-ban az „Asszony Hazában" egy „Niozolia", egy „Superlatos Agy", egy asztal, egy mázas kemence, három karos szék és körül padszékek találhatók. Igényesebb műtárgyat csak ez 1682. évi összeírás említ: „A Palotában vagyon négy darab olasz kárpit". Az ablakok nagyobbrészt tányérüvegekkel üvegezettek, külön megemlítenek „kristal üveg ablak"-okat, de vannak „lantornas" ablakok is. Egyik másik helyiségben akad „Fa mosdoczka" (1677), továbbá valamelyik pincében „Egy fördő kád" (1677). Kuriózumként említhetjük meg a belső kaputorony emeleti szobájának pitvarában leltárba vett „Madárnak való kalytthka"-t (1605). A leltárakból megtudjuk, hogy még az urasági helyiségekben is az év nagy részében terményeket tároltak, pedig 1605-ben Csáky László még így rendelkezett: „Az Varnak tiztan való tartására gongia légien, az hazak tisztán allianak az belseo Varban, hanem az kiben magha az Capitan es Porkoláb laknak azok penigh illendeo hazak légiének, mert az meli Job hazak vannak, azt kiuanom magam zamara mindenkor Tressen es tisztán allianak semmi fele illetlen Emberek itten ne lakianak." A nagy mennyiségű termény tárolása, ugyanakkor a viszonylag nagyszámú szolga- és őrszemélyzet bentlakása komoly tűzveszéllyel járt. Ezért Csáky instrukciójában ennek elhárítására is kitért: „Az Varban minthogi sok apró hazak vannak kikben mindenkor tüzelnek, feleo Giuladastol, minden nap rnegh kerüllie, tüzeleő helieket meg látogassa, kemeniek tiztak légiének, vgi hogi tüz miat kár ne légien, ha ki penigh gonduiseletlenül akarna tartani vakmereoseggel tüzeleő heliet, az Capitannak értésére aggia, es el ne zenuedgiek senkinek" [115]. •Végül említésre méltó, hogy háborús veszély idején a környék jobbágylakossága a várba menekülhetett, ahogy erre Csáky instrukciójában is utal: „Az mostani Ideo miben légien giakran az hadak miat az Zegeni Nep mind magam Jozagabol mind az Zomzedsagbol Varakban takarodik abban az Capitannak is tanúsága lezen senkit en hirem nekwl be ne fogaggianak, Az zegeni nepbennis chak annit bochassanak be ki illendeo velletlenwl valami oli dologh ne találkozzék kibeol karom keletkezzek" [116]. Az írott forrásokból és a XIV—

XVII. századi ábrázolásokból Szádvár története, felépülése, egykori helyiségei, ezek elrendezése és a vár mindennapi élete aránylag világosan rajzolódnak ki előttünk. Sokat árulnak el azonban a •még fennálló falak is, a különböző korú és megoldású lőrésekkel, a lassan sorra beomló ablak- és ajtónyílásokkal, az emeleteket és tetőket érzékeltető gerendafészkekkel. Leírásukra e tanulmány keretében mégsem térünk ki, hiszen ismertetésük nem lehet teljes mindaddig, amíg a sokhelyütt 4—5 m magas omladékot nem takarítják el, a falak, a helyiségek és épületek körvonalai és padlószintjei nem rajzolódnak ki pontosan a régészeti feltárás nyomán, és az omladék közül