A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

160 DÉTSHY MIHÁLY melyes építkezést, mert a zálogösszeg visszafizetésekor ezt annak költségeivel megemelték [98]. Elsőként Csáky István tesz határozott intézkedéseket a vár helyreállítására, amint 1605 júniusában udvarbírajának adott instrukciójában is olvashatjuk [99]: „minthogi az ház mindenekbeol megh puztuluan iutot kezemhez... magais gonduiseleseuel forgolodasaual légien azon valamint építheti az hazat epiche... Az mit az Jozagban ualo Emberekkel építhet az sok romlásokban epichen egiszeris maszoris az megh Isten módot ad abban magamis hozza érkezem az Építéséhez..." Hasonlóan rendelkezik egy évvel később özvegye is [100]: „akar my kychyn dolgokbanys zorgalmatoskodny kell k(e)g(elmedne)k hogy ez mostani puzta allapatot epychye..." írja szádvári udvarbírájának, majd kapitányának is: „Mynthogy keg(elmed)nek Itt ben kell lenny az varban es lattya Aprólék Eppitgetes hol volna zwksegesb, az my ez Jozagbol való mester emberek által véghez mehet, Egyszersys mazoris Eppitgettessen kedg... akar my keueset Eppittessen kgd Arra nem lezen gondunk, mert enny puztasagban myndeneket Egyzer nehéz Eppitenj, ha chjak ket ember eppitgetis az njaron lattatja lezen" [101]. A Pethe László idején végzett építkezésekről az 1615. évi adománylevél tanúskodik, amely 3000 forinttal növeli a zálogösszeget, amit „Pethe László a felső-magyarországi főkapitány és a szepesi kamara által kiküldött becsületes, emberek méltányos becslése szerint a vár romlásainak helyreállítására fordított" [102]. Pethe György özvegye a királyhoz irt folyamodványában az általuk végeztetett munkákról ezt írja: „Valamit Istenben el nyugott Pete György Vram, s, magam Szádvárán e koráig építettünk volna, az Comissarius Vrak előtt, arra való kőmives, Acs, és egyéb Mesterekkel megböcsöltetvén . .. költöttünk volna ... azon Szádvárára írassa eő Felsége" [103], Az 1633. évi adománylevél valóban megemlékezik a „Szádvár erődítésére újabban felhasznált" költségekről, és ezeket a zálogösszeghez hozzáírják [104]. 1671-ben Csáky Pál zálogba adva birtokrészét „az várnak felevei edgjütt" Forgách Zsigmondnénak, az alábbiakat írja: „Mind hogj pedigh az joszaghnak bírása és gondviselése az épületekre való vigjazas és ujitas nélkül nem lehet; tehát az épületeknek szabadon való építéseket, az varban ... szabadosan megh engettem... azokat ahoz értő Mester emberekkel megh becsöltetvén" jóvá fogja írni [105]. 1676-ban Csáky László özvegye ilyen utasítást ad a szádvári udvarbíró leváltására küldött tisztjének: „Legh elsőben is be erkezuén Száduaraban Szerencséssen, tekéncse megh eo kglme micsoda épületeket tött Oláh János két Esztendőbele tisztartosagában" [106]. A vár állapotáról és építéséről a leltárak is adnak némi tájékoztatást. Az. 1677. évi leltár így ír: „Az közös hazak pedighlen mind romlót állapotban vannak hasonló képpen az Bastyakis." Megnevez egyes romos épületeket: „Ezen Szabó háznak és Pitvarnak a Padlása és a hayazattya bé szakadozott. Se Ablakya se kemenezéje ninczen. Sütő haz felet való hazaczka el romlót állapotban vagyon, Se kemenczeye, se Ablakia mégh az Padgyais és haiazattya bé Szakadozot." Ugyanakkor néhány helységben új ablakokat és kemencéket sorol fel. Mint említettük, az 1685. évi leltár több új helyiséget sorol fel, amelyeket Eszterházy