A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

158 DÉTSHY MIHÁLY Az 1605. és 1608. évi leltár megnevezi még az udvarbíró és számtartó házat, továbbá a „profóntt pincze"-t, amely azonos lehet az 1674-ben felsorolt, a „Saffár ház"-zal „Által ellenben a boltos pince" nevű helységgel, ez pedig az 1682 és 1685. évi „Rostélyos Pincze"-vel, amely nevét rostélyos ajtajáról kapta, és talán az 1731. évi leírás szerint az udvar D-i oldalán levő pincével, ahol a DK-i sarokban ma is látható nagyméretű, sziklába vágott gödör. A későbbi leltárakban szerepel még pattantyúsház, kulcsárházak és számos más helyiség. Csaknem valamennyi leltárban megtalálható a „Sybilla Pincze", „Sybilla Pincze felett való Haz" és ennek „padgya". Csak az 1605. évi inventárium említi viszont a „Sybillye Basta"-t, ahol a „Sybillye kapun Egy Erogh Lakatt". Az 1605. és 1608. évi leltárban szerepel az 1731. évben is leírt ciszterna, „Az feolseő varban való Chyatorna kutt." Több leltár felsorolja a vár bástyáit is. Ilyenek a már említetteken kívül a „Veres bástya" (1674, 1703), a „Csonka basttja" (1682, 1685) és az „Uj Bástya" (1685). A vár külső megjelenéséről Jean Ledentu 1639-ben a helyszínen készített két rajza tájékoztat [91]. (6—7. kép), amely délről és északról mutatja a meredek, magas várhegyet tetején a várral. A lőréses fal vonulatokat tagoló kerek és szegletes bástyákat — amelyek pontosan megfelelnek az alaprajzokon láthatókkal — meredek sátor- és kúptetők fedik. Egyedül az ÉNy-i kerek sarokbástyán nem látunk tetőt, és így talán ez a Csonka bástya. A középső vár É-i falának teteje romos, feltehetőleg ez az 1567-ben megsérült falszakasz. A várból kiemelkedik a belső vár csúcsos sisakú kaputornya. Az észak felőli látképen jól felismerhető a belső vár nyugati oldalán álló palotaszárny tetőzete. A keleti külső vár falai fölött pózna nyúlik ki, tetején kerék, valószínűleg a felvonó csiga árboca. A külső vár északi falában kapunyílás, amelyen át a csigával felhúzott anyag a várba érkezett. Alatta a hegyoldalban pártázatos fallal körülvett építmény, amelynek falai ma is állnak, és a felvonószerkezet alsó állomása lehetett. Különös módon a várnak ezt a részét a leltárak nem nevezik meg, az egyetlen erre vonatkozó utalás talán az 1605. évi leltárban „Az Alsó Eleuen kúton" megjelölés. A XVI. századi alaprajzokon a vár ÉK-i szegleténél az É-i falhoz csatlakozó rombusz idomot azonosíthatjuk ezzel az alsó várrésszel. A látkép a várhegy Ny-i lejtőjén aránytalanul nagy „akasztófát" jelez, lehetséges, hogy ez is valamilyen felvonó szerkezet volt. A D-i vároldalon a falak előtti lejtőn szabályosan beültetett kerteket ábrázolt Ledentu. Ezeket az 1674. évi leltár említi: „Az varon kiuül. Az Szőlős kert... az hagyma földek... az töb vár oldalon léuő veteményes kerteknek való föld... Az veres bástya állat való Méhes kert el pusztult". Puszta helyüket az 1703. évi összeírás is felsorolja [92]. A várhegy alján az 1674. évi leltár a vár további tartozékait is leírja: „Az vár állat való Puszta Major ház ... Az káposztás kertek ... borsós kert. .. jégh vermek .. . Az füvellő kertek ... Az var kőnyekiben való gyümölcsös kertek es imit amot levő szilva, dió és alma fák...", és ezeket megtaláljuk az 1703. évi összeírásban is, amely az 1677-ben is említett „puszta hajdani vadkert"-et is felsorolja. A leltárakból, összeírásokból a vár fegyverkészleteit, tüzérségi felszerelését is megismerhetjük. A részletesebb, 1596. évi hadiszer összeírás szerint a várban ekkor 2 tábori csatakígyó, Quartier Schlange volt Bebek-címerrel, 2 falkon ágyú, egyik „a szűz", másik „az ördög" nevű. 4 falkonetta, egyiken nyúl jel-