A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

EGY ISMERETLEN MAGYAR VAR — SZÁDVÁR 159 7. kép. Szádvár látképe észak felől, Jean Ledentu rajza 1639 (Bécs, National Bibliothek). kép, végül egy egyszerű falkonetta. Ezeken kívül száznál több szakállas puska, kézi puskák, valamennyihez nagy mennyiségű vasgolyó, sokféle tüzes szerszám, végül alabárdok, dárdák, buzogányok stb. [93]. ' A vár építéséről 1567-ig egyetlen írott adatunk sincs. A legkorábbi feljegyzés, mint említettük, Kun Balázs és Sóry Pál ostrom utáni helyreállításairól szól [94]. Az 1570-es években néhány jelentés szól építési anyagszállításról, bár inkább az ezzel kapcsolatos nehézségeket említik [95]. 1577-ben Planck kamarai építész jár Szádváron, és talán az ő szakvéleményét tartalmazza a haditanács idézett jegyzőkönyve [96]. A vár pusztulása miatt indított vizsgálatról készült jelentésben a következőket írják: „Ami a vár építkezéseit illeti, ha nem is tagadható, hogy a falak és az épületek maguk is rongáltak, és a tetők tönkre mentek, mégis annak, hogy nem lehetett azokat kellő módon helyreállítani, sem a rongált tetőket kijavítani, a jövedelmek gyenge volta, a jobbágyok csekély száma és a pénz hiánya volt az oka. Miután a vár jövedelmeit kényszerűen az őrség eltartására kellett felhasználni, ezért nem maradt semmi, amit építkezésre fordíthattak volna. Ennek ellenére némelyik udvarbíró, mindenekelőtt Sóry Pál megépített egyet mást, amit lehetett" [97]. Mint említettük, Rübert, a Dersifyeket és Csákyt az adománylevélben kötelezték a vár karbantartására, sőt az 1567 évi ostrom okozta rombolások helyreállítására. Dersffyék végeztethettek is vala-