A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)
DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár
EGY ISMERETLEN MAGYAR VAR — SZÁDVAR 155 képet. Az alaprajzból, az egyes erődítmények alakjából és a ma is látható részletekből azonban addig is levonhatunk következtetéseket. A vár legkorábbi része a középső, közel négyzetes belső vagy felső vár, amely talán a XIII. századi erősség átépítésével a XIV. század elején keletkezett. Ehhez fokozatosan épülhettek a XIV. és XV. században a kerek bástyák, míg a D-i és Ny-i oldalán álló ötszögű bástyák analógiák alapján a XVI. század első feléből valók. A XV. században toldhatták a belső vár Ny-i és K-i oldalához az elővárakat. A K-i külső vagy első várrész végül a XVI. század első felében épülhetett. A vár épületeiről, helyiségeiről és bástyáiról több XVII. századi leltár aránylag részletesen tájékoztat. A legkorábbi ismert inventáriumot 1605-ben Csáky László íratja össze, a következő 1608-ban készül [86]. 1674-ben Csáky és Eszterházy osztozása alkalmából készítenek a vár helyiségeiről összeírást [87]. Az 1674 novemberi, és az 1675, 1677 és 1682. évi összeírások a részbirtokosok ingóságairól szólnak, és így nem adnak teljes áttekintést [88]. 1685-ben Thököly Imre készíttet utolsóként részletes leltárat [89]. A legvilágosabb képet az 1674. évi leltár nyújtja, mert megadja, hogy az egyes helyiségek melyik várrészben találhatók. Ennek alapján azonosíthatjuk a többi inventárium sok esetben eltérő megnevezéssel felsorolt helyiségeit is. A vár külső bejárata a DK-i oldalon „Az kapukon kiuül való sarampó, és annak is a' kapuja", amelyről tudjuk, hogy felvonó hídja volt [901. A „Külső Várba" a „külső kapu közi" vezet. A bejáratnál találjuk a „Magyar haiduk, és Nemetek hazaj"-t, itt van a „Várta haz", továbbá a „Nemet bástya", amelyet a K-i szegleten álló bástyával azonosíthatunk. A külső várban állt a „Csiga", a lovakkal hajtott felvonó csörlő, amellyel az élelmet, vizet, fát és egyéb anyagot szállították fel a várba. Mellette a „Cziganall ualo Czatórna kutt" (1608), ciszterna, amely ma is látható. Itt van a „Csiga mellett való vegin való kis ház mellette léuő öregh Istaloval, és az középső kapun kiuől való szegletben, másik Istaloval". Az 1608. évi leltárban szerepel még „külső várban az liztes haz", és talán mellette áll a közvetlenül utána felsorolt „Eczettes haz" és „Serfeozeo haz". A „Középső Var" épületeinek elhelyezkedésére az 1674. évi leltár összeírásának sorrendjéről következtethetünk, mert úgy tűnik, az összeírok a belső várból kilépve, balról jobbra járják körül udvarát. A külső várból az ÉK-i oldalon a „középső kapun" lépünk be. Balra állhatott a „Közép Várnak kapuja mellett való Lisztes bástya", amely valószínűleg a külső várba benyúló kerek bástya lehetett, és a leltár szerint kétszintes volt. Az ÉNy-i kerek bástya „Az lakatos bástya", amelynek „allya, mész tartó hely". Mellette állhatott a „Tömlöcz haz, és állatta való Tömlöcz". A DK-i fal mellett állhatott „Az Lakatos Méhhelly Mellet való deszkás ház", ennek „alsó része, melybül Istalokat csináltak." A DNy-i sarkon „Bebék kapuja", ekkor már valószínűleg befalazva, mert „Czaigh háznak és Por háznak... hagjatot". A kapubástya felső szintjén az 1674 novemberi leltár szerint két helyiség van: „Bebék kapu felet való haz" és „Ugyan Bebék kapu felet való más hazaczka". Egyiket az 1674. januári leltár is felsorolja a kapu Ny-i oldalán állott őrségparancsnoki szállással: „Az Porkoláb háznak állatta léuő pinczéuel, Bebék kapuja felet való kamarával edgyüt". A porkoláb házat a középső és belső vár határfalának déli szakasza mellett felismerhető falakkal azonosíthatjuk. Erre vonatkozik az 1685. évi leltár tétele is:
