A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

156 DETSHY MIHÁLY „Középső várban egy nagy Porkoláb ház ... Az Pitvarban sütő kemencze, konyha. Ugyan mellette Bástya ház... kamarája", utóbbiak nyilván a Bebekkapu fölött. A belső vagy „felső var" bejárata, mint említettük, K-i oldalának É-i szakaszán, emelkedő, háromszintes kaputorony alján az idézett 1731. évi leírás szerint lö öl, kb. 20 m hosszú, az alaprajzok szerint kétszakaszos, boltozott kapuközön át nyílt. A XVI. századi alaprajzokból úgy tűnik, hogy egy korábbi, négyzet alaprajzú, karcsú toronyhoz K-ről később nagyobb, téglalap alaprajzú toronyrész épült, és erre utalnak a leltárak is. A torony első emeletén „Belső varban kapu felet való haz" (1608), „Kapu felett való Boltos alsó ház" (1685), emellett, nyilván K-ről „Azon Háznak Kamarája" helyezkedett el, ehhez még „Alkalmas Árnyék Széki" (1685) tartozott. Második emeletén ,,Az kapu feletth való feolseo Haz" és „Pyttvara", ,,Az felyul vagyon Harangy 1 Ora megh Bomlotth 1" (1605), az 1674. évi leltár szerint „Vgyan az belső Varban a' Torony... holot az óra és harangh vagyon, dobolyo hellyel". A belső vár húsznál is több helyiségének elrendezését a leltárak alapján sem lehet egyértelműen meghatározni, bár az 1731. évi leírás ad némi útmutatást ehhez, és az egyes leltárak is utalnak a helységek kapcsolódására. A várurak régi palotaszárnyát ismerhetjük fel az 1605. évi leltár ,,Az Vr Hazában Eorogh Boltban", „Beolseo Boltban" és „Zenes Házban" megnevezéseiből, összevetve az 1608. évi leltárral: „Az öregh boltban", „Második boltban ki az nagy boltból nyílik", „Harmadik szenes Boltban, ki az második boltból nylik", „Ez Boltból Nylik egy kis Bastara Egy Ayto", „Az Boltok mellett való Asszony Hazában". Az 1674. évi leltár kiegészíti ezt a helységsort: „Az felső varban. Szenes háznak... Pitváratul fogva (:Mely ugyan a' vendegh haznakis Pitvara eczersmind:) a mostani öregh vendégh házat az botos nagy öregh palotát, azonbelöl való botos házakat az Czaighházzal edgyüt egy Véghben, és mind ezeknek felső részét." Az 1608. évi leltárban említett „kis Basta" a belső vár DNy-i szegletén látható kerek bástyácskával azonosítható, és így a fenti helységsort a váradvar D-i, esetleg Ny-i oldalán állhatott. A leltárak •összevetéséből még további helységkapcsolatokra következtethetünk. 1605-ben szerepel „Az Azzony Haza mellett való Haz", ez feltehetőleg „Az leányok haza" (1674 nov., 1677). 1674-ben említik „az vr Haza Alatth való Pyncze"-t. Ugyanennek a leltárnak „mind ezeknek felső részét" kifejezését úgy értelmezhetjük, hogy a boltozatos földszinti helyiségek felett emelet húzódott. Emellett szól az is, hogy az „Öregh bolt" az 1685. évi leltárban „Az Alsó Nagy Palota" megnevezéssel szerepel, más leltárakban pedig előfordul „Felső Palota" és „Felső közöpső ház" (1674 nov.). Ezeket azonosíthatjuk az 1685-ben felsorolt „Kegyelmes Urunk eő Na(gysá)gha (Thököly) szállása", „Audentiás Ház" és „Uraság Palotája" elnevezésű helységekkel, amelyek után a „Kerek Bástyában való haz" következik, Lalán a DK-i sarokbástya felső szintjén. 1674 után feltehetőleg Eszterházy Pál rendelkezésére új urasági lakóhelységek épülhettek, mert a későbbi leltárak több új helységet sorolnak fel az új kápolna szomszédságában. Az 1674. évi leltárban írják, hogy „Az kápolna forma bastyácska kápolnának deputaltatott", ugyanott szerepel „az alatta való üressegh". Az 1674 novemberi leltárban „Templom felet való harmadik haz", „Templom felet való Padgyán", Templom felet való Pituarjában", az 1675. éviben pedig