A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

154 DÉTSHY MIHÁLY 5. kép. Szádvár XVI. sz. végi alaprajza a drezdai levéltárban. csávái kifelé forduló ötszögnek mutatnak. Mellette a DNy-i sarkon kis kerek bástya. Az É-i oldal enyhén megtört, közepén nagyméretű félkörös bástya ugrik ki. A D-i és É-i külső falakkal párhuzamosan egy-egy fal szegélyezi az udvart, falszorosokat vagy épületszárnyakat fogva közre a külső falakkal. A XVI. századi alaprajzok és a mai felmérés az udvar K-i és Ny-i oldalán további épületszárnyakat sejttetnek. A belső vár Ny-i falához kb. 7 méterrel alacsonyabb szinten negyedik várrész kapcsolódik, Ny felé erősen keskenyedő trapéz alaprajzzal, sarkainál aránylag nagyméretű kerek bástyákkal, D-i oldalának közepén gótikus poligonális szentélyzáródáshoz hasonló, ötoldalú, félnyolcszög alaprajzú bástya ugrik ki. Ebbe a várrészbe a belső vár Ny-i oldalának közepén nyílt átjárás, amely előtt a falhoz épített ötszögű kapubástya állt. Mind a négy várudvarban a rajzokon is jelölt, nagyméretű, négyszög alaprajzú, sziklába vésett gödrök ismerhetők fel, kétségtelenül ciszternák és pincék. A XVI. századi alaprajzok és a néhány éve készült felmérés közötti eltérések részben annak tudhatók be, hogy a nagy magasságú omladék sok helyütt nem teszi lehetővé az eredeti falsíkok és szegletek felismerését, részben azonban az 1573 után végzett építkezések is módosították a vár alaprajzát. A vár kiépülésének menetéről csak a teljes régészeti feltárás után nyerhetünk majd pontos