A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

EGY ISMERETLEN MAGYAR VÁR — SZÁD VÁR 153 4. kép. Szádvár XVI. sz. végi alaprajza a drezdai levéltárban. 10 m-t emelkedő fennsíkot foglal el. A K—Ny irányban kb 200 m hosszú, átlag 70 m széles, szabálytalan alapídomú vár a fenti leírás szerint három, a rajzok szerint azonban négy részre tagolódik. A K-i külső vár közel háromszög alaprajzú, K-i csúcsánál kettéosztott négyszögű bástya, aminek a helyén a XVI. sz.ban két kerek bástyácska állt. A háromszög DNy-i csúcsa mellett, kétszintes bástyában nyilt Ny-ról a külső várkapu, amelyhez a várhegy D-i oldalán vezet fel — több helyen a sziklába vésett — meredek kocsiút. A Ny-ról csatlakozó második várrész szintén háromszög alaprajzú, K-i csúcsa körbástyává bővülve a külső várba nyúlik, ahonnan az ÉK-i oldalon vezet bejárat az előbbinél mintegy 5 méterrel magasabban fekvő várudvarba. DNy-i csúcsánál kiugró szögletes bástya, ahol a XVI. századi alaprajz korábbi külső bejáratot jelöl, amelynek nyomai ma is láthatók. ÉNy-i csúcsánál félkörös bástya. Mellette a háromszög Ny-i oldalának É-i szakaszán nyílik egy kaputorony hosszú kapualján át a belső várba a bejárat. A belső vár megközelítően négyzet alaprajzú, D-i oldalának közepén nagyobb, kiszögelő bástya, amelyet a XVI. századi alaprajzok csú-