A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOMÁROMY József: Adatok miskolc XVII-XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz

388 KOMAROMY JÓZSEF JEGYZETEK Külön megköszönöm Popovits Konstantin protoierej-parochus úrnak több adat és a görög fordításban nyújtott segítségét. [1] OL. Urb. et Consar. Fasc. 25/47: „Conscriptio Bonorum Fiscalium olim Pauli Szepesy... est Domus una Nobilitaris lignea unius Contignationis Scandulis tecta..." — „Conscriptio Bonorum Fiscalium olim Stephani Szirmai... est Curia una Nobilitate unius Contignationis Scandulis tecta, sub qua datur commodum Cellarium ..." [2] OL. Térképtár. Delin. 6—597. (389—410). A Dőry-család háza az 1723-as Conscriptio Oppidorum Miskolc-ban mint „Domus Lapidea" szerepel, de az elsőként idézett térképtári felsorolásban a háznak (ma az ún. Rákóczi-ház) nemcsak pontos leírása, hanem alaprajza is szerepel. Ezt az alaprajzot a Borsodi Szemle 1958. évf. 2. számában közöltem „Adatok Miskolc barokk kori városképéhez" c. feldolgozásomban. [3] M. Kiss Lajos: Régi népszámlálások Miskolcon. Miskolc (1930). [4] Borovszky Samu: Borsod vármegye története... I. K. Budapest, 1909. 169. p. [5] Sasvári László: Elkallódott tokaji rác és görög lakosok nyomában. 1958. Kézirat. [6] OL. Urb. et Conscr. Fasc. 24/55.: „1723. IX. Conscriptio Oppidorum Miskolc... Educillum Oppidi aedificii Lignei cum adjuncto Cellario duodecim circiter Vasorum Vini capace... In fundo eodem exstructa una Domus unius Cubiculi, et Fornicis exarendata Greco Questori..." A mai Széchenyi u. 9. alatti egyemeletes ház akkor még földszintes elődjéről van szó. A hites görög bíró — ekkor már megnevezve — Görög János néven szerepelt 1724-ben, amikor a városi tanács tovább emeli az árendált boltok bérét 60 magyar forintokra, s ennek biztosítására Görög János a tanácsban „kezet ad." — Egyébként az 1714 és 1720 között névvel szereplő kalmárok és bérlők neve a következő: Görög Pál Deák és Görög Tamás (1711), Arnóth Tamás (1711), Bosilóth Jakab (1711) és ifjú Görög Pál (1716). Az 1720-as esztendőben név nélkül vannak idézve: 1720. március 17-én elhatározza a Tanács, hogy a botos Görögök vagy Arnótok a város mindegyik bótjátul fizessenek 10—10 tallérokat, mert eddig egyikért 9, másikért 10-et fizettek. [7] Miskolc Város Levéltára, Spec. XII. 508. etc. Igen jellemző erre még 1792-ben is az a beadvány a Tanácshoz, amelyben Pompéri János és Mukulovszky Demeter Tanúbizonyságot tévő levelet kérnek és amiben azt kívánják megerősíteni, hogy „Miskolcra való telepedésük 32. esztendeje óta már itt való lakásuk, a Miskóltzi Görög Compania Jegyzőkönyvébül is kitetsző jámbor, szelíd és keresztényi erkölcsű polgárok voltak, akik a Város határában mindketten nem kis Summájú jószágot birtak és eleit ül fogvást borbéli kereskedést folytattak a Lakosoknak feles hasznára és előmenetelére ..." Mukulószki Theodor (így) szerepel abban a perben, amelyet a Tanácsnál kívánnak tisztázni 1767—1770 között. Ennek a Mukulószki Theodornak és társának: Tosso Györgynek kölcsönadott 50 aranyat Bulsu Theodor budai görög Poznanban. Mukulószki Theodor akkor már miskolci kereskedő és Poznan-ba kiszállított 40 hordó borát adta zálogba a budai görögnek. Ez a 40 hordó bor és egy másik, Poznan-közeli faluban raktározott további 20 hordó bornak azonban ,„ára veszett", miután az ezt átvevő lengyel kereskedő „bankrott" lett. (Fizetésképtelen.) Ez a per nemcsak arra vet világot, hogy Buda—Miskolc—Poznan között milyen utakat járt be az 1760-as kereskedelem is, de arra is, hogy a fizetésképtelenség is szerepel a pénzügytechnikai eljárásokban. — Ennek a pernek egyik tanúja Georgius Sabelszki 42 éves kereskedő, aki budai lakos létére a miskolci Compania tagja (incola Budensis ex Compania Miskoltziens.) [8] OL. Kam. — Dep. Oeconom. 1784. No 89. A diósgyőri koronauradalom összeírása. Alaprajzát közölte Komáromy József: Az első miskolci vendégfogadók c. tanulmányban, a H. O. Múzeum Közleményei, 1956. jún. számában a 48. oldalon. [9] A Domby-féle 1817-es térkép és telekkimutatás alapján a 738-as helyrajzszámú telek Vidua Georg. Gerga címen, 100 öl nagyságban szerepel. [10] Miskolc Város Levéltára, Spec. XVIII. 1784. 273. Testimonialis levél: A Görög