A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez
262 KOZÁK KAROLY JEGYZET [1] Szabó Károly: Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Pest, 1860. 42—43. [2] Kandra Kabos: Az Örs (Eurs-ur) nemzetség és a kácsi apátság. Adatok az. egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1885. 170. (A jelzett helyen a völgy vár alatt összeszűkülő részét „kőkapunak" nevezik.) [3] Várépítészetünk korai szakaszáról igen kevés hiteles adat áll rendelkezésünkre. A kácsi vár korai említése arra utal, hogy e helyen a XI— XII. században már vár állott. Eddigi ismereteink szerint hazánkban a kővárak építése lényegében a tatárjárás után indult meg. Korai, XIII. századi váraink későbbi bővítések során megváltoztatták eredeti szerkezetüket, alaprajzukat. A kácsi vár esetében a hely szűke, vagy korai pusztulása miatt nem következett be bővítés, s annak feltárása igen alalmas lenne a korai vártípus vizsgálata szempontjából. (1967 és 1968 nyarán a Várhegyen Parádi Nándor végzett, feltárást.) [4] Kandra Kabos: i. m. 183. — Ipolyi Arnold: A kunok Bél-három-kúti másképp' apátfalvi apátsága. Arch. Közi. VI. (Pest, MBCCCLXVI.) 55. (Ipolyi a mai templomot románkorinak tartja.) [5] A torony előtt ér fel a dombra a sziklába vágott, minden bizonnyal középkori eredetű út (6. kép). [6.] A templom tatarozása 1962. IX. 19-én kezdődött. Ezt megelőzően — IV. 29-én és VII. 28-án — elvégeztük a templom, majd később a hajó délkeleti részében levő, részben sziklába vágott kripta (2,20x3,20(?)x2,00 m (mélység) méretű) felmérését. A kripta boltozata téglából rakott, s a hajó déli faláig fut. Onnét egy másik, kőből falazott boltozat indul tovább déli irányba. Azt mondják, azon a részen volt egykor — az ott álló sekrestyében — a kripta lejárata. Most a hajó padlójába süllyesztett három kőlap zárja le a kripta nyílását. A. jelenlegi padlószinttől 1 m-re már a természetes kőzet található, amelybe belemélyítették a kriptát. A tatarozási, vakolatleverési munkát több alkalommal ellenőriztük. (E helyen mondunk köszönetet Király Kálmán esperes-plébános úrnak, aki minden alkalommal időben jelezte a munka kezdését és segítségünkre volt munkánk végzésében.) Egyik alkalommal letisztították a diadalív feletti falfelületet is,. ahol az említett kronosztikon került elő: CVstra De CVp LaefLVent. Le(g)e. pLVs VIX VIno Ve V. LVstls sIC VIT. a... C... I. restaVrata Dei.) A falfelület letisztítása nem történt meg teljesen, így a szöveg némileg hiányos és tévedéseket tartalmazhat. A kiemelt piros betűk azonban elég jól láthatók, így az 1722-es évszámot valószínűnek vehetjük.) [7] Az elfalazott ablaknyílás keleti kávája a hajó belső, délkeleti szögletétől 55—57 cm-re van, magassága 187 cm, a szegmentív magassága 10 cm és tetőpontja a kávától 45 cm-re mutatkozik, 50 cm mélységben a mennyezethez viszonyítva. Az ablak másik kávája nem mutatkozott, feltehetően az 1954-ben épített új sekrestyeoratórium hajó felé nyitott ívével puszították el. Az ablak szélessége körülbelül 90 cm volt. A könyöklő alatt — a káva vonalában — is mutatkozott valamiféle elfalazás. Az elfalazott ablak tetejének magasságában az ettől nyugatra eső ablak nyugati része és a következő ablak keleti része felett is mutatkozott egy-egy hasonló szélességű és ugyancsak szegmentzáródású régebbi ablak maradványa. Az előbbinek nyugati kávája egyezik az újabb ablak nyugati oldalával, az utóbbinak középtengelye esik egybe az úy ablak keleti kávájával. Ez utóbbi ablak már a nyugat felé bővített templom déli falában volt. [8] Kandra Kabos: i. m. 181. (E helyen azt olvashatjuk, hogy az apátság a mohácsi vészig, vagy éppen Eger ostromáig (1552) fönnállott.) [9] Király Kálmán: Örsúr várának és a kácsi apátságnak romjai. (Kézirat.) 3. o. (1728-ban Borsi Mihály kezére jutott a birtok. E helyen azt olvashatjuk, hogy ő építtette a mai kis templomot.) E helyen mondok köszönetet a kézirat és Skover Miklós kéziratának rendelkezésemre bocsátásáért.
