A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

ADATOK KACS TÖRTÉNETÉHEZ 26£ [10] A korábban Szent Péter tiszteletére szentelt apátság titulusa a XVIII. században változott meg. Az ellenreformáció törekvései közé tartozott a Szentháromság tiszteletének terjesztése, erősítése. E törekvésekbe illeszthető a kácsi templom Szentháromság tiszteletére való újraszentelése is. Kacson ezután búcsújáróhely alakult ki. (Skover Miklós igazgatótanító Kacs történetéről írott, már említett kéziratos munkájában feljegyzett egy nép ajkán fennmaradt hagyományt. Egy gazdag úr leányaival keresztül kocsizott Kacson. Az egyik leány felnézett a templomra, ahol három fehér bárányt látott egy fán. Apjának mutatta a különös jelenséget, de az nem látta, testvére viszont igen.) [11] A csontfehérre festett oltáron jól érvényesül a Szentháromság középre helyezett színes szoborcsoportja. Kétoldalt áll Keresztelő Szent János és Szent Anna szobra felett a kegyurak címereit helyezték el (Almássy János és felesége Borsi Anna). [12] A torony építésének idejét Foltin János közli „A kácsi monostor romjai" című dolgozatában. (Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1885. 363.) Az új sekrestyével, leletekkel kapcsolatos adatokat Király Kálmán közölte. [13] Szabó Ferenc: Borsod megye Árpád-kori templomai. Miskolc, 1936. 15. [14] Borovszky Samu: Borsod vármegye története. Budapest, 1909. 81. [15] Kandra Kabos: i. m. 181—182. [16] Sörös Pongrácz: Az elenyészett bencés apátságok. (PRT. XII. 2.) Budapest, 1912. 365—368. [17] Foltin János jelentése. Országos Műemléki Felügyelőség Irattára (korábban M. O. B.) 1882. 40. sz. [18] Kandra Kabos: im. 183. (Egy másik helyen viszont azt írja, hogy „ .. . A kisszerű templom... egészen román jellegű.") — Ipolyi Arnold: i. m. 55. — Foltin János idézett dolgozatában a mai templomot nem tartja egynek az apátsági templommal, azt feltételezi, hogy az az apátsági épületek helyén, annak köveiből, a XV. század vége felé épült. [19] A fennsíkra vezető, sziklába vágott út átszeli a domb tetejét, s a falu nyugati széle felé tart. [20] Ez a terület elegendő volt egy kisebb kolostor részére. [21] Fejér: Cod. Dipl. IV./2. 18. [22] Kandra Kabos: i. m. 179. és 366—368. (Ebben az oklevélben említik a monostor titulusát: „ ... Gregorio religioso virö abbate Monastery sancti Petri apostoli de Kach de ordine sancti Benedicti..." Sörös Pongrácz: i. m. 366. (E helyen, a fenti oklevélre való hivatkozással, a kácsi monostort tévesen Szent Gergely tiszteletére emeltnek említik.) [23] Kandra Kabos: i. m. 180. [24] Szabó Ferenc: i. m. 13. (A pápai tized jegyzékre való hivatkozással (Monum. Vatic. I. 372.) említi az apátságot („ ... abbas de Kach ..."), megemlítve, hogy a tized összegét nem tünteti fel a jegyzék. [25] Szabó Ferenc: i. h. [26] Karácsonyi János: A magyar nemzetségek. II. Budapest, 1901. 420. — Sörös Pongrácz: i. h. [27] Győrffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 21. (Az Örsur és a Bors nemzetség egyenlő arányban osztozik Borsod megye területén, egyenrangú birtokos ott.) [28] Sörös Pongrácz: i. m. 238., 364., 378. [29] Sörös Pongrácz a tapolcai apátságról is ír (378. o.), de nem említi a Kandra Kabos által közölt azon adatot, amely szerint a tapolcai apátság iskoláit (177. o.) már a XII. században dicsérve említik) „Abbatia T. sub initio conversionis Hungarorum"). [30] Kozák Károly: Jelentés a celldömölki középkori bencés apátsági templom feltárásáról. Arch. Ért. 1961. 121. (A jelzett munkában még csak az alapítás XII. századi lehetősége vetődött fel. Az azóta végzett feltárások azonban az apátság XI—

XII. századi építésének lehetőségét sem zárják ki.)