A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

BODGÁL Ferenc: A kovácsmesterség kutatása

A KOVÁCSMESTERSÉG KUTATÁSA 165 készített tárgyak mennyisége azonban a javításokhoz mérten elenyésző volt. 1872-ben megszűnik a céhrendszer, mely ekkor már régen idejétmúlt szervezeti forma. A kovácsok száma jelentősen növekszik, s ezeknek csak kis része tud mesterré válni. Egy részüket ott találjuk a korai munkásszervezetekben is. A múlt század végén önálló szaklapokat is alapítanak s ezekben munkájukkal, megélhetési gondjaikkal is sokat foglalkoznak. A népi műveltség — így a kovácsmesterség — változásában is jelentős fordulópont az első világháború. Ma élő idősebb mestereink zöme ekkor tanulja a mesterséget s munkatechnikájuk sokat változik. Új gyári vasak, acélok, gépek honosodnak meg, a régi fejszekészítést, edzési, forrasztási eljárásokat már nem ismerik. A céhes hagyományok is elkopnak, elhalványulnak. Legtöbbjük nemcsak falusi műhelyekben dolgozik, hanem gyárakban, vasúton is vállalnak munkát. A mesterség a városokban is hanyatlásnak indul, a régi kocsigyártó műhelyek fokozatosan megszűnnek. Segéd tartására alig van lehetőség, közös munkákra (pl. ráf húzás) legtöbbször családtagjaikat kénytelenek befogni. A mesterség változásában, illetve hanyatlásában újabb fordulópontot jelentenek az 1950-es évek. A kollektív gazdaságok létrejöttével kevesebb kovácsra van szükség. A fiatalabbak gyárakban, gépműhelyekben helyezkednek el, idősebbek fokozatosan felhagynak a mesterséggel. A mesterség kutatása az utóbbi másfél évtizedben indult meg. A Néprajzi Múzeumba, a miskolci, egri, pécsi, karcagi, szolnoki, kiskunfélegyházai múzeumokba teljes kovácsműhelyek kerültek, s megkezdődött ezek anyagának tervszerű tudományos feldolgozása is. Verpeléten egy, feltehetőleg a XVIII. században épült kovácsműhelyt állítottak helyre és rendeztek be 1964-ben szabadtéri múzeumnak s ez az ország első ilyen jellegű gyűjteménye [28]. Áttekintésemben vázoltam az eddigi eredményeket s a főbb kutatási problémákat. A téma részletes kidolgozása s egy korszerű szintézis elkészítése még további munkálkodást kíván. Néprajzi módszerrel, a rokontudományok eredményeire támaszkodva bemutathatjuk majd a kovácsmesterség szerepét a magyar népi kultúrában, illetve a kovácsok által készített munkaeszközök fontosságát az életforma változásában. Bodgál Ferenc