A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

DÉTSHY Mihály: A sárospataki vár pusztulása 1702-3-ban

A SÁROSPATKI VÁR PUSZTULÁSA 1702—1703-BAN Általánosan ismert történelmi tény, hogy váraink nagy részét 1702-ben T. Lipót, illetve udvari kamarája rendeletére lerombolták. E pusztítás előzményeit és célját, továbbá a rendelkezés főbb intézkedéseit és egyes várak lerombolásának előkészületeit Takáts Sándor: „Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671—1702" című tanulmányában ismertette [1]. A rendeletet és az egyes várak lerombolásáról szóló részletes adatokat azonban azóta sem publikálták. Ezért került a szakirodalomba és ennek révén a köztudatba is több téves megállapítás váraink pusztulásáról. A pataki vár történetírói röviden megemlékeznek a külső vár erődítéseinek pusztulásáról, és feltételezik, hogy a vár Vörös-tornyának leomlott délkeleti sarkát valószínűleg a rombolások során robbantották le [2]. Ugyanakkor az 1703. évi tűzvészről, amely a Rákócziak fejedelmi pompájú várkastélyát, a pataki belső várat nagyrészt elhamvasztotta, nem tesznek említést. A vár fénykorát lezáró pusztulás adatainak közzététele teljesebbé teheti e jelentős műemlékünk jelenleg még eléggé hézagosan ismert történetét, egyben segítséget nyújthat a folyamatban levő ásatások és helyreállítások munkájához [3]. A magyarországi várak lerombolására 1702. február 7-én kiadott bécsi udvari kamarai rendelet a sárospataki várról a szendrői és szepesi várral együtt a következőképpen intézkedik: „Először is lerombolandók az alább következő helyek: Nigrelli generális táborszernagy úr által a felsőmagyarországi kamara hadügyi bizottsága ottani mérnöke, Wallner és a hadiszertár tisztviselői asszisztenciája mellett, továbbá a környező vármegyék munkásaival és szállítóeszközeivel Szendrő, Patak, Szepesvár. Ezekből a tüzérségi muníció és tüzérségi felszerelés KasScII cl. CLZJ élelem pedig a legközelebbi magazinba szállítandó" [4]. A fentiekben elrendelt rombolás végrehajtásáról eddig ismert egyetlen részletes, korabeli forrásunk a sárospataki jezsuita rendház naplója. Ennek napi feljegyzései szűkszavúan kitérnek a rombolásokra, és tájékoztatnak a munkálatok irányításához Patakra érkező katonai parancsnokok látogatásairól is. Az első idevonatkozó bejegyzés szerint 1702. február 24-én a várból az ágyúkat elszállították [5]. Április 25-én érkezik ide Nigrelli generális, majd a munkácsi vár parancsnoka. 26-án a rendházban elszállásolt Nigrellivel együtt étkezik a hadmérnök is, majd 27-én Ogilbe generális, Folkenhaim kapitány és más tisztek, végül is április 30-án a generális és tisztjei a hajnali mise után elutaznak [6]. A rombolás munkálatait, nyilván a várfalak és bás-