A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KOMÁROMY József: Miskolc kezdeti településtörténetének néhány vizsgálati kérdése

400 KOMAROMY JÓZSEF zerische Geschichte. 1950/XXX. k. — Planitz, H.: Die deutsche Stadt im Mittelalter. Graz—Köln, 1954. — Ludat, H.: Vorstufen und Entstehung des Stadte-* wesens in Osteuropa. Beitráge aus Forschungsarbeiten ... der Hochsehulen des Landes Nordrhein—Westfailen, III. Köln-Braunsfeld, 1955. — Ennen, E.: Frühgeschichte der europaischen Stadt. Bonn, 1953. — Bernoulli, H.; Die Stadt und, ihr Boden. Zürich, 1946. — Bardet, G.: Problémes d'Urbanisme. Paris, 1957. — Smailes, A. E.: The Geography of Towns. London, 1953. — [4a] Legpregnánsabban jelentkeznek ezek a vizsgálati módszerek H. J. Kuhlmann: Siedlungshistorische Untersuchungsmetoden. Die Landschaft Angeln, als Beispiel. (Archaeologia Geographica, 1956. 5.), valamint W. Prange: Vom Siedlungskundlichen Wert der Altlandschaftskarte im hande Lauenburg. (Arch. Geogr. 1958. 7.) című feldolgozásokban. [5] Bunyin, A. V.: Isztorija Gradosztiteinovo iszkusztva, Moszkva, 1953. — Sztramentov, A. E.: Jnzsernüe voproszü planyirovki gorodov. Moszkva, 1955. — Münch, M.: Geneza rozplanowania miast wielkopolskych XIII i XIV wieku. Kroków, 1946. — Byrska, E.: Budownictwo w gdanskej dzielnicy rybackiej w XII i XIII wieku. Studia Wczesnosredniowiecne. III. évf. 217—232. — A Szovjetunió Tud. Akadémiája kiadásában megjelenő hatkötetes munka I. kötete (Isztoria Moszkvi. Tom. I. Period feodalizma XII—

XVII vv Moszkva, 1952.) nagy tanulságokkal szolgál arra, hogy marxista történész milyen szempontokat alkalmaz a várostörténet megírásánál, milyen kérdéseket tesz fel és hogygh, milyen módszerrel ad rá feleletet. Vizsgálja a földrajzi körülményeket, mint lényeges tényezőjét a társadalomitörténet alakulásának, a kereskedelmi utak vonalát, az ember által még nem változtatott nyers-táj természetét, a város alapítására vonatkozó népi hagyományokat. A szerzők idézik Engels tanítását a középkori városok kialakulásának társadalmi szükségességéről. Tisztázzák azt a kérdést, hogy milyen mesterséget űző iparosok lakták Moszkvát, a víziutak akkori forgalmát, az idegen kereskedők megfordulását a korai városban, vizsgálják a családneveket, sőt a moszkvai kereskedőkkel kapcsolatban numizmatikai segítséget is igénybe vesznek. [6] Erich Keyser: Stadtegriindungen und Stddtebau in Nordwestdeutschland im Mittelalter. Der Stadtgrundriss als Geschichtsquelle. (Forschungén zur deutschen Landeskunde.) Bánd III (Remagen Rhein 1958. Bundesanstalt für Landeskunde.) Érdekes és meggyőző példája a település- és városalaprajzi kutatás célravezető módszereinek. Eltekintve attól, hogy saját magunknak is éppen a miskolci belvárosi térkép sajátságos középkori telkeinek vizsgálata közben' jelentkezett az a gyanúnk, hogy a Sötétkapu közvetlen két oldalán ma meglevő telkek rajzának az ősi szalagtelkektől teljesen eltérő vonásai vannak. Ezek hívták fel a figyelmet e részlet alapos vizsgálatára, s erre következett a véletlen folytán a Sötétkapu melletti ásatás. A Keyser-féle mű negyven városalaprajzzal bizonyítja ennek a tudományágnak létjogosultságát. — Tanulságos módszerekkel és következtetési metodikával szolgál a W. Unverzagt professzor 60. születésnapjára a berlini német tud. Akadémia által kiadott Frühe Burgen und Stadte, az Akademie-Verlag Berlin, 1954-ben megjelent kötete, amelyben 23 tanulmány foglalkozik a vár- és városmagkutatás addig elért eredményeivel. Ezek közül — Miskolccal kapcsolatban — igen sok indítást adnak P. Grimm: Frühe Burgen und Stadte im Saale-Mulde-Gebiet, valamint G. Mildenberger: Die mittelalterlichen Bodenfunde im Bereich der Leipziger Altstadt c. tanulmányai. Ez az Emlékkönyv különben is meggyőző példa arra, hogyan kell a régészet és több más tudományág kutatási eredményeit felhasználni és szintézisbe hozni. [7] Peja Győző: A Miskolc-diósgyőri medence felszínformái (Borsodi Földrajzi Évkönyv II. 1959. 5—22. pp. [8] Arokszállásy Zoltán: A Bükk hegység növényvilága. (Élővilág, 1960., V. évf. 1. szám. [9] A II. József császári katonai felvétel, Coll. XXI., Sectio 12., valamint — többek között — Friedrich Beeli: Plán der Umgebung von Miskolcz. .., 1854. Ugyan-