A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KOMÁROMY József: Miskolc kezdeti településtörténetének néhány vizsgálati kérdése

MISKOLC KEZDETI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY VIZSGÁLATI KÉRDÉSE 4Q]^ ebből az évből az Oswald Maerz és Wenzl Wlczech felmérése hasonló viszonyokat ad erről a kiterjedt vízrendszerről. (Wien, National Bibliothek, Kartensammlung 699. p. KA. 97.262.) [10] Johann Lipták: Die Germanenzeit in der Slowakei und in der Zips. Kesjrniark, 1934. (Paul Sauter k.) 6. p. [11] Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1966. Akadémiai K. 739. p. [12] Párducz Mihály: Római császárkori telep Miskolcon. (A Herman Ottó Múzeum Evkönyve. 1. k. 45—50. pp.) K. Végh Katalin: Koracsászárkori település maradványai a miskolci Szabadság téren. (H O. M. Évkönyve. IV. k. 45—52. pp.) [13] A koravaskori és az ezt követő idők vaskohászatáról régészeti leletek, hiteles datálással, nem találhatók. Az előkerült vastárgyak mennyisége bizonyítja a vaskohászat és vasfeldolgozás létezését. Tacitus írja hogy „(a kelta kotinusok) vasat is bányásznak". (Germania. 43. f. 2.) Bóna István: Beitraege zur Archeologie und Geschichte der Quaden c. dolgozatában (Acta Archaeologicta, 1963. évf.> a Szlovák Érchegység, a Garam és Vág felső folyására teszi e korai vasbányászat létezését. Feltételezésünk szerint azonban ezt a területet keletebbre, az észak-borsodi területekre lehet széthúzni, a gömöri és a tornai területekkel egyetemben. Számításba lehet venni Dédes környékét is. Azt is fel lehet tételeznünk, hogy ez a terület nemcsak a helyi lakosság vas-igényét elégítette ki. Elgondolkoztatok egyébként és logikai visszakovetkeztetést adnak Nováki Gyula, és Vastagh Gábor ide vonatkozó újabb ásatásainak megállapításai. 26