A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KOMÁROMY József: Miskolc kezdeti településtörténetének néhány vizsgálati kérdése

MISKOLC KEZDETI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY VIZSGALATI KÉRDÉSE 399 JEGYZETEK [1] Leveles Erzsébet: Miskolc az Árpádok korában. Miskolc, 1928. Marjalaki Kiss Lajos: Miskóc földjétől Nagy-Miskolcig. (Vm. Szoc: Borsod vármegye. Bp. 1939. III. rész, 4—8. pp.) E rövid történeti időrendi felsorolásban: „... e szállástelepek központja, tehát a legnagyobb település mindig Miskolc falu volt..." E szerzőnek korszerű topográfiai feldolgozása a HOMÉvk. I. k. 102—127 pp: A miskolci főutca topográfiája. A HOMÉvk. II. k. 133—153 pp: Miskolc réai főutcái. A HOMKÖZL. 1956. jún-i számában 39—48 pp: A miskolci Kötelkönyv 1702-ből. Miskolc ősi településű jobbágy- és zsellérháztelkei. Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc. A Halmay—Leszih: Miskolc, Bp., 1929. kötet 11—126 pp: eseménytörténeti feldolgozás a korai topográfiai igénv nélkül. Zsadányi Guidó: Az utak szerepe a mai Miskolc kialakulásában. HOMKözl. "955 szept-i szalmában 27—31 pp. Komáromy József: A miskolci Sötétkapu melletti ásatások jobbáqiiházai. HOMKözl. 1955 szept-i számában 18—21 pp. — Beszámoló a miskolci Sötétkapu melletti ásatás eredményeiről. HOMÉvk. I. k. 70—101 pp. Ez az ásatás eredményezett először Miskolcon olyan régészeti rétegkomplexumot, amely az i. sz. körüli időktől kezdődő települési adatot nyújtott a várostörténet számára. Így beszélhetünk keltakori településről Miskolc vonatkozásában legelőször. — Ugyancsak hasonló rétegsor mutatkozott a miskolci Nemzeti Színházban veszett ásatásnál: HOMÉvk. II. k. 155—173 pp.: Jelentés a miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről. És még: K. Végh Katalin: Koracsászárkori település maradványa a miskolci Szabadság téren. HOMÉvk. IV. k. 45—53 pp. — Ezeknek az úiabb régészeti beszámolóknak a súlya a korai településtörténetnél döntő módon jelentkezik, mert ezek az ásatások tulajdonképpen csak 1955-től nyújtanak régészeti bizonyítékot a város előtörténetéhez. Ifj. Horváth Béla—Maírjjalaki! Kiss Lajos—Valentini) Károst: Miskolc. (Városképek—Műemlékek sorozatban.) 1962. Műsz. Könyvkiadó. 284. old. A mű főleg városépítészeti és műemléki szempontból érdemel különös figyelmet. A város kialakulásával, városképi elemzésével eredeti munka. Nem érinti azonban a korai városképződés elemeit, kérdéseit, itt nagyobb korszakokat hidal át egy-egy megállapításával. A nagy felkészültségű szerzők erre a kérdésre úgy látszik ném voltak különös figyelemmel. De figyelemreméltó, hogy több, röviden okadatolt, de sommás és helyes megállapításai időtállónak tűnnek. Így helyesen látja, hogy több kis lakótelep húzódott a „a Miskócok földjén.. . szántott vetett a miskolci határ víznemjárta sík, fekete földjén..." Történelmi eseményfelsorolásából, a városképződés elemeiből kihagyta a Sötétkapu melletti ásatás várostörténeti jelentőségű régészeti eredményeit (az ásatás 1955-ben, a mű megjelenése 1962-ben! A mű városfejlődési megállapításai, topográfiai vonatkozású fejtegetései korszerű feldolgozási módszereivel — az előbb felsorolt művek után várostörténeti irodalmunk gazdagodását jelenti. 12] Schunemann, K.: Die Entstehung des Stádtewesens in Südosteuropa. Breslau und Oppeln. é. n. — Mályusz Elemér: Geschichte des Büraertums in Ungarn\ V. j. schrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, XX. (1927—1928) 365. p. — Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. Századok, 1934. 1., 158., 276. p. — Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori öbudán. Tan.. Budapest múltjából. XIII. k. 7—50 pp. [3] Egy újabb tudományág: a városépítéstörténet metodikáját Borbíró Virgil állította össze, ö írja: „Alapjában véve minden város sajátos, egyéni szervezet... életfolyamata a legszorosabb kapcsolatban áll az egész ország életével... ezenfelül közvetlenebbül részt vesz táji környezetének életében is, azt befolyásolja, annak hatásait élvezi vagy szenvedi." Településtudománvi Közlemények, Bp. 1953. ápr. szám. Építőipari Műszaki Egyetem Városépítési Tanszéke. 114. p. [4] Strahm, H.: Zur Verfassungstopographie der mittelalterlichen Stadt mit besonderer Berücksichtigung des Gründungsplanes der Stadt Bern. Zeitschr. f. Schwei-