A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KOMÁROMY József: Miskolc kezdeti településtörténetének néhány vizsgálati kérdése

MISKOLC KEZDETI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY VIZSGÁLATI KÉRDÉSE 393 A Cserehát kőzettani felépítése változatosabb mint a Zempléni hegységé. Ez egységesebb kőzettani felépítésű, harmadkor végi vulkánikus működés során jött létre. S mindez itt találkozik az Alföld változatos felépítésű kőzettömegének felszínén a lösz, agyag, tőzeg, futóhomok, öntés-homok és szikes anyag váltakozásával. Kifejezi Peja is, hogy „a miskolci tájrendszer" tektonikus eredetű választóvonalai Miskolc környékén futnak össze és hogy „a város kialakulását a történelem folyamán, a település természetes fejlődésével együtt, a felsorolt három tájegység kölcsönhatásaként — a gazdasági kiegyensúlyozásra való spontán, majd céltudatos törekvés kíséri" [7]. Nézzük most részletesebben a nyugatról keletre lejtő Miskolc-diósgyőri medence morfológiai viszonyait. Az említett Óhuta-Nagysánc, az egykori földvárszerűen megerődített kelta oppidum magassági pontja 458 m. Az oppidumból levezető Tatár-árok északkeleti irányban fordul a Tatárdomb délkeleti oldalán a diósgyőri medencébe és ezt a 190 m-es magassági ponton éri el. A Tatár-árokból vezető, csapadékos eredetű vízfolyás időkénti víztömegével nyugati oldalon fut a Szinvába, de a Miskolc felé kivezető utat — a Nyírjes és a Pocogó északi lábánál — szabadon hagyta. Ez az a lejtős oldal (beleértve a 288 m-es csúcsmagasságú Magashegy, tovább kelet felé, a 228 m-es csúcsmagasságú Dobogó és a 234 m-es magasságú Avas északi lejtőit), amely akadálytalanul visz a másik ősi emberi települési központhoz, az említett Tanácsház tér—Nemzeti Színház közötti törmelékcsúcshoz. Ez a törmelékcsúcs azon a hordalék-háton emelkedik, amelyet a Szinva és az észak felől rá merőlegesen futó vizek hordtak fel az idők folyamán. Ez a törmelék-csúcs a Miskolc—diósgyőri medence nyugat—keleti tengelyében a legkeletibb földrajzi ponton jött össze, ez az utolsó, s egyben legideálisabb része az árvízi víztömegektől mentes, biztonságos emberi településnek. A Szinva völgye itt a déli partján emelkedő Avas, az északi oldalán magasodó Bábonyi bérc (155 m) és Akasztó bérc (166 m) között sík horizonttá tágul a Sajó és a Hernád völgye irányában. A diósgyőri medence fokozatos lejtését a Sajó irányában jól jellemzik a következő magassági adatok: a diósgyőri vár É—Ny-i tornyának földszinti küszöbmagassága 194,51 m (VÁTERV-felmérés), tovább kelet felé a diósgyőri templom magassági pontja 184 m, a Marx Károly út és a perecesi vasút keresztezésnél 167 m, a Győri út és Gyula utca keresztezésnél 141 m. A Mindszenti templom magassági adata 130 m, az Ady-hídé 125 m. A fokozatos lejtés számszerű adatai ezek. A Nemzeti Színháznál állva szabad szemmel is érzékelhetjük az innen induló lejtésvonalat. És ami a fontos: a Nemzeti Színház— Tanácsház tér közötti folyami törmelékhát csúcsvonala 8 méterrel magasabb az ősi Sajó-medreknél kezdődő 123 m-es — és 6 méterrel magasabb az Ady-hídi magassági pontnál. >