A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KOMÁROMY József: Miskolc kezdeti településtörténetének néhány vizsgálati kérdése

VÁROSTÖRTÉNET MISKOLC KEZDETI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY VIZSGALATI KÉRDÉSE I. Módszerek és normatívák Hazai várostörténetünk kutatása — különösen a kezdeti időket illetően — több olyan kérdést vet fel, amelynek felderítése, tisztázása és nem utolsó sorban eredményeinek összegezése, mint alapvető feladat, a városok történetkutatóira és feldolgozásaira vár. Ebben az egyedileg és általánosan is jellemző helyzetben Miskolc korszerű történeti irodalma méginkább kevés számú. A jellege pedig majdnem kizárólag eseménytörténeti feldolgozás, nagyrészben politika- és kisebb részben gazdaságtörténeti szándékokkal. E sort itt-ott szakítja ;

meg néhány régészeti, földrajzmorfológiai, közlekedéstörténeti, városépítészeti, ipartörténeti és műemléki, vagy topográfiai vonatkozású publikáció [1]. Bizonyos, hogy ennél többre lenne szükség. Miskolc kialakulásának kérdésében — egy olyan városalakulás és városfejlődés indulásáról van szó, amelynek tényezői sok tekintetben eltérnek más magyar városok vonásaitól, bárha sok esetben éppen közös úton járnak más magyar középváros fejlődésével. Az eltérő vonások különösen fontosak, de fontosak az egyező vonások megállapításai is, mert éppen ez a terület az a kutatások mai stádiumában, ami felderítetlen a legtöbb magyar városnál. Miskolc kezdeti településtörténetének első fejezetei nem tárgyalhatók úgy és ahogyan az pl. Esztergom, Fehérvár, Pécs, Sopron és Buda esetében lehetséges, ahol legalább a régészeti adatok bősége és a fennmaradt archivális anyag lehetővé teszi a mélyebben és konkrétabban kikövetkeztethető településalakulás tényezői megállapítását és képének megrajzolását. Hozzátehetjük, hogy mindeme városoknál is csak látszat ez a könnyebben járható út. A megmaradt okmányok elemzése, a településfejlesztési tényezők analizálása, a régészeti anyag újabb és újabb felmerülése még éppen elég újabb feladatokat tűz a kutatói elé. Hát még azoknál a városoknál, ahol kevés régészeti és csekély középkori okmányanyag áll rendelkezésre a kutatónak és ahol csak a visszakövetkeztetések helyes vagy helytelen alkalmazása a célravezető egyedüli út. A visszakövetkeztetesekhez pedig vitathatatlanul minden szóba jöhető tudományág eredményeire és különösen metodikai szemléletére van szükség. Nehézzé teszi még a feladatokat az, hogy terminológiailag is gondot jelent a jelenségek megállapítása. Ahány szerző — annyi a középkori város