A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)
EGRI Béláné: Miskolc város iparának fejlődése a felszabadulás után
384 EGRI BÉLANÉ Átlagos havi kereset 1963. évben Megnevezés a szénbányája- szati munkások keresetének %-ában 1805 67,8 2661 100,0 1799 67,6 1771 66,6 1667 62,6 Szocialista iparban Szénbányászat Kohászat Gépgyártás Villamosenergia-ipar A fizetések reálértékének alakulására jellemző, hogy 1938-ban egy ipari munkás átlagos havi keresete 80 pengő körül volt, ugyanakkor hivatalos adatok szerint egy másodosztályú férfi ruha 75 pengőbe került. Jelenleg az 1805 forintos átlagkeresettel szemben a másodosztályú férfiruha ára 550— 800 forint. Szövetkezeti ipar — magánkisipar A felszabadulás után a nagyvállalatok államosítását az állami ipar kialakulását követően megkezdődött a szövetkezeti ipar kialakítása. A volt magánkisiparosok egy része szívesebben tömörült szövetkezetekbe, minthogy állami iparvállalatoknál helyezkedjen el. Egyrészt, mert jobb kereseti lehetőségekre számított, másrészt, mert a szövetkezetek széles körű tevékenységében a volt magánkisiparosok könnyebben megtalálták megszokott foglalkozásukat. Miskolcon 1963. év végén 11 kisipari termelőszövetkezet működött. Az első kisipari szövetkezetek már 1947—1948-ban megalakultak. A város kisipari termelőszövetkezeteinek 1963. évi termelési értéke meghaladta a 101 millió forintot, ebből 36 millió forint értéket a textilruházati szövetkezetek termeltek. A kisipari termelőszövetkezetek termelése évről évre fejlődik. Termelésük összetételét tekintve már sokszor megállapított, de ki nem javított hiba az, hogy eredeti feladatuktól eltérően — mely szerint a lakosság részére történő termelés és szolgáltatás ellátására hivatottak — elsősorban tömegcikkek gyártására törekszenek és a közületek kiszolgálására. A szövetkezetek értékesített termékeiből a legutóbbi időben is — a javulás ellenére — csak az értékesítés egynegyede történt közvetlenül a lakosság részére : I^akosság részére történő értékesítés Év aránya az összes értékesítés %-ában. 1954 47,3 1957 22,7 1963 25,3