A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KILIÁN István: Szűcs Sámuel naplója

SZŰCS SÁMUEL NAPLÓJA Leszih Andor Régi miskolci krónikások című ismertető cikkében felsorolja azokat a miskolci naplóírókat, akik a ma történetkutatóinak a XVIII. század második félétől az első világháborúig gazdag miskolci kortörténeti anyagot adhatnak. [1] A cikk öt naplóíróról emlékezik meg. Időrendben az első a Négyesi Szepesi Pál-féle napló, amely 1706-tól 1718-ig terjedő időszakaszt foglalja magába. Leszih Andor szerint a napló anyagában különösképpen értékesek a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó adatok. A napló sorsáról Leszih csak annyit tud, hogy a második világháborúig a család birtokában volt, s feltehetőleg felajánlották a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Másodikként a Szűcs-család naplóírásáról szól. A családi hagyomány megalapozója az idősebb Szűcs Sámuel, aki 1787-től 1843-ig írja életének legfontosabb eseményeit. Szűcs Sámuel két fia is hasonló naplóíró volt. Egyik fia Miklós 1820-tól 1886-ig, másik fia, Sámuel pedig 1835-től 1889-ig írja életének napjait. Porcs János naplója 1855-től 1916-ig eleveníti fel az olvasó előtt a korabeli Miskolc életét. Akik valaha is kapcsolatba kerültek a helytörténeti kutatással, lehetetlen, hogy Szűcs Sámuel nevével ne találkoztak volna, hiszen maga Szendrei is nagy Miskolc-monográf iájában Szűcs Sámuel naplóját alapvető forrásanyagként használta. A naplóíró Szűcs-család legprecízebb tagja a fiatalabb Sámuel. Pontos megfigyeléseivel, aktív várospolitikai életével, mérhetetlen akaratával, gyakori utazgatásaival, nagyszerű művészi érzékével a naplóírók között talán a legnagyobb rangot érte el. Terjedelmes munkája (13 kötet) [2] felöleli a magyar reformkort, a forradalom és szabadságharc időszakát, a Haynau-rémuralrnat, a Bach-korszakot, a kiegyezést követő dualista államberendezkedés idejét. Társadalom és gazdaságtörténeti vonatkozásban azonban a napló tárgya az a kor, amelyben a magyar nemzet Széchenyi és Kossuth irányítása alapján saját erejéből próbálja meg a feudális kötöttségeket lerázni magáról, a gyarmati és feudális korlátok elleni harcában a magyar nemzet elbukik, a kiegyezést követő években pedig óriási léptekkel indul meg a magyar kapitalizálódás, s ha feudális kötöttségekkel is, de megszületik a magyar kapitalista állam. Szűcs Sámuel naplója nemcsak a történészeknek jelenthet a korra vonatkozóan primer forrásanyagot, hanem nyilván haszonnal forgathatják azok is, akik művészettörténettel, építészettörténettel, meteorológiával, a város