A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KILIÁN István: Szűcs Sámuel naplója

296 KILIÁN ISTVÁN mezőgazdasági életének a múltjával foglalkoznak. Színháztörténeti adatai miatt joggal állíthatjuk róla, hogy Ő volt a megye és a város első színháztörténésze. Publikált irodalomtörténeti tanulmányai, ismertetései, Szinnyei hatalmas írói lexikonában is közölt megyei vonatkozású anyaga arra utalnak, hogy ő tett kísérletet először a megye és a város — főként az utóbbi — irodalomtörténetének megírására. Ilyen indokok alapján tartjuk naplóját arra érdemesnek, hogy bizonyos szempontok szerint ismertetést közöljünk arról. [3] Szűcs Sámuel élete [4]. Atyja idősebb Szűcs Sámuel [5], a fentebb már említett naplóíró jogász volt. Az ő és a Paksi Szathmáry Zsuzsanna házasságából 1819. április 2-án született fiuk ugyancsak a Sámuel nevet kapja. A fiatal Szűcs Sámuel tanulmányait Miskolcon, Eperjesen és Késmárkon végzi. Keresztapja Palóczy László, aki a pozsonyi országgyűlésen mint követ maga mellé veszi gyakornoknak. Palóczytól nemcsak az országgyűlés gyakorlati és jogi ismereteit szerzi meg, hanem a minden bizonnyal félénk, talán túlságosan is szerény fiatalember megtanulja a hazáját is szeretni. 1839-től 41-ig ügyvédi gyakorlatot végez Pesten és Miskolcon. 1841-től Borsod megye tiszteletbeli alügyésze, 1843—44-ben magánügyvédi praxist folytat, 45-ben pedig a megye táblabírájává nevezik ki. A szabadságharc idején megyei aljegyző, később azonban ő maga is beáll a miskolci veresszalagos nemzetőrök közé, s fegyverrel védi hazáját. Családja kapcsolatot tart fenn Szemere Bertalannal. Az abszolutizmus idején . visszavonul a közhivataloktól, s ismét magánügyvédi gyakorlatot folytat. 1860-ban már vállal állami hivatalt A megyei törvényszék ülnöke, a Magyar Föld- és Hitelintézet Borsodi Bizottságának jegyzője és ügyésze, a megyei árvaszék elnöke. 1881-ben válik meg véglegesen a közhivataloktól. Számos közhasznú megyei és városi intézménynek alapító tagja vagy vezetőinek egyike volt. Az ő munkálkodásának is köszönhető, hogy megalakult a Miskolci Takarékpénztár, az óvoda, az iparostanoncok iskolája és a női iparosok egylete. Munkájával hasznosan segíti a városi közoktatás ügyét is. Sokrétű elfoglaltsága mellett azonban nem mond le írói-kutatói ambícióiról. Már miskolci diák korában tagja az önképzőkörnek. Az önképzőköri napló máig is őrzi pályadíjat nyert versét [6]. Kutatói tevékenységére jellemző, hogy 1880-tól kezdődően a miskolci sajtó hasábjain naplójegyzetei alapján 1800-tól kezdődően írja le a város nevezetesebb történelmi, irodalmi és közéleti eseményeit. Munkájához bizonyos irodalomtörténeti forrásanyag, publikáció is szervesen hozzátartozik [7], Apja a törpebirtokos kisnemesség osztályába tartozott. Négy kisebb, legfeljebb egy-egy holdnyi szőlőterületnek a gazdája. Ezt a földterületet fiai öröklik, s így Szűcs Sámuelre a Szent György hegyen lévő kicsi szőlő jut, amelynek mintegy kétharmad részét még élete során áruba bocsátja. A naplóíró tehát ahhoz a szegény, de művelt kisnemesi réteghez tartozott, amely Magyarországon a liberális eszmék legfőbb terjesztője és hordozója volt. Családi körülményei tehát Szűcs Sámuel számára már