A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

MOLNÁR László: Porcelán- és kőedénygyártás Miskolcon a reformkorban

242 MOLNÁR LÁSZLÓ első miskolci gyárnak Butykay József volt a tulajdonosa, aki mindenekelőtt széles körű kereskedelmi tevékenységet folytatott, nemcsak Miskolcon, hanem az ország más nagyobb városaival is. Az 1840-es esztendőkben üzleti kapcsolatai Bécsig terjedtek. — A család valószínűleg Kassáról származott. Első miskolci említése Butykay Sámuellel kapcsolatos, [6] aki Butykay József apja. „Homályos adatok szerint az első gyár XIX. század elején létesült. 1829ből van egy adat a gyár létezéséről. 1833—1844-ig Butykay tulajdona volt." írja Csányi Károly idézett művében. A jelenlegi kutatás során előkerült első adat a gyárral kapcsolatban nem említi Butykay nevét. Egy, az 1834. Szent György hó 4-én tárgyalt ügy feljegyzéseiből kiderül, hogy a „ ... helybeli Porczellán Gyárnak kemencéje felett való üregbe berakott fának lett meggyulladása. . .", s ezzel kapcsolatban a városi tanács intézkedik a hasonló tűzesetek megakadályozására [7]. A tulajdonos személyéről itt nem tettek említést, de jelentős az adat, mert egyrészt a gyárról, másrészt az ott levő kemence működéséről szól, amely ezek szerint nem emeletes, hanem egyszintes volt, mert a felső részben égetések alkalmával tűzifát szárítottak. Butykay személyével kapcsolatban 1834-től kezdődően kerültek elő adatok, amelyek kisebb-nagyobb kölcsönök általa, illetve ellene történő behajtásával és más peres ügyekkel foglalkoznak [8]. A különféle adós és hitelezői ügyletek, amelyek között bécsi kereskedők neve is előfordul bizonyítják, hogy a harmincas években gazdasági erejét erősen meghaladó vállalkozásokba kezdett. Ezekben az esztendőkben, de különösen 1836-ban olyan nagymérvű volt az ellene indított keresetek száma és összege, hogy vagyonának záralá vételét rendelte el a nádor. A jegyzőkönyv tanúsága szerint 5685 írt. és 7 xr. vagyonát, és 874 frt. 23 xr. készpénzét foglalták le |91. A vagyoni zárlatot két bécsi kereskedő, Fries Antal és Zeppenzauer 4261 ezüst frt 2 xr. követelése tette indokolttá. — Itt jegyezzük meg. hogy a két kereskedő a reformkor második felében Magyarországra települ és Pesten gyárat létesít, de a kereskedést is tovább folytatják. — Mindketten tevékenyen részt vesznek az iparfejlesztési mozgalmakban, az Iparegyesület kiállításain. — A sorozatos követelések behajtásából származó peres ügyek a negyvenes években sem csökkennek [10], így Butykay két alkalommal is csődbe kerül. Egyik peres törvényszéki jegyzőkönyvben Butykay József hitelezői tömeggondnoka Provászky János kihallgatása során előadja, hogy hitelezők és közte egyezség nem jött létre. Ezzel kapcsolatban kerül szóba, hogy 1840. Szent Mihály hó 2-án kelt szerződés szerint Provászkynak „ ... nem valóságos zálog gyanánt adatott által a gyár.. .", hanem egyedül biztosításra szolgáló speciális hypotheca gyanánt kötötte le, amit most a csődtömeghez kívánnak csatolni — Provászky ez ellen tiltakozik [11]. Sajnos az ügynek további folytatását nem ismerjük, mert az egész idevonatkozó iratcsomó hiányzik a miskolci levéltárból. — Az így előállott igen bonyolult helyzet, — mint már megjegyeztük — a munkások számát nem befolyásolta, mert akkoriban rendszeresen 8—10 szakképzett személyt foglalkoztatott az üzem. Ügy látszik amíg a különböző perlekedés és csőd-eljárások folytak a gyárban, a termelés viszonylag zavartalan volt.