A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

HOL ÁLLT A KÖZÉPKORI SÁROSPATAKI VÁR? 179 hogy a rajta kívül eső későbbi településrészeket a XV—

XVI. sz. óta hagyományosan külvárosoknak, hostátoknak, suburbiumoknak nevezték. Patak várának legkorábbi ismert említését a már idézett 1262. ápr. 28-i adománylevélben találjuk, amelyet V. István ifjabb király a Balog-Semjén nembeli Ubul fia Mihály részére adott ki [9]. Az oklevélben a következőket olvassuk: „....Mi egy bizonyos tornyot Pataki várunkban, amely annak északi részén még befejezetlenül áll, és amely a mi nevünk alatt épült, hívünknek, Mihály comesnek, Ubul fiának örök időkre jónak láttuk adományozni, mégpedig úgy, hogy azt ő maga fejezze be...". Az adománylevél egyéb intézkedések mellett azt is kimondja, hogy Mihály comes és fiai a vár ciszternáit az ott tartózkodókkal közösen használhatják [10]. Mihály aránylag nem sokáig tarthatta birtokában ezt a tornyot, mert 1285 körül KérSemjenben épít magának várat [11]. V. Istvánról oklevelei tanúsítják, hogy gyakran tartózkodott Patakon, illetve pataki várában. 1263-ban is keltez oklevelet „in Pótok" [12]. Apjával folytatott küzdelme idején, 1264-ben feleségét és gyermekeit a pataki várban hagyja, azonban nővére, Anna megostromoltatja Patak várát és elhureoltatja őket innen [13]. V. István 1267-ben és 1268-ban is ad ki okleveleket Patakon [14]. Fia, IV. László több oklevele itt kelt. 1282. július 20. és 22., augusztus 4. és 5. napokon „sub castro Potak", augusztus 5., 6. és 15. napokon pedig „in Pótok", „in Pathak" a keltezés helye [15]. Ez a megkülönböztetés arra utal, hogy a vár és a hasonnevű község nem ugyanott áll, a „sub castro" kifejezés pedig — bár értelmezhetjük „a vár falai alatt"nak — hegyi várat sejtet, és ennek „váralját" jelentheti. A kétféle keltezést I. Károly okleveleiben is megtaláljuk. 1308-ban egy oklevele „sub castro Patak" kelt, míg 1312. július 1., 6. és 16. napokon „in Pótok", „in villa de Pótok" [16]. A „sub castro Pótok" kifejezés IV. László egyik 1282. évi adománylevelének szövegében is előfordul. A király megjutalmazza hívét hősies magatartásáért, amelyet „sub castro Pótok et sub castro Zalanch" harcolva tanúsított [17]. Szalánc vára hegyi vár, ennél tehát a kifejezés egyértelmű. Az oklevél egyébként a pataki vár újabb, valószínűleg 1281-ben lezajlott ostromáról tanúskodik. V. Istvánnak a sátoraljaújhelyi vendégnépek számára 1261-ben adott szabadalomleveléből, amelyet 1284-ben IV. László, 1291-ben pedig III. Endre megerősít, tudjuk, hogy ekkor Sárospataktól nem messze, a Sátorhegyen már áll egy vár, a később Ujhely várának is nevezett vár [18]. A király az újhelyi hospeseket háború idején, amikor a várhoz gyűlnek össze, a „Castrum nostrum de Saturhigy" várnagya bíráskodásának veti alá. Az oklevél a „hospitum nostrorum de Satur eleo" kötelességévé teszi, hogy ilyenkor vizet is hordjanak a vár ciszternájába [19]. Az 1284. és az 1291. évi megerősítésekben a „hospites de Saturallia Wyhel" kifejezést találjuk, míg IV. László egy másik 1284. évi oklevele „hospitum nostrorum de Wyhel prope castrum Potok"-ot mond [20]. Ez a megnevezés elgondolkoztató, hiszen Ujhely a sátorhegyi várhoz sokkal közelebb fekszik mint Patakhoz és a mai pataki várhoz. Egy 1307. július 25-i adománylevél 1311. évi megerősítése az ujhelyí ágostonos remeték egyházát is „prope Castrum Pótok" említi [21]. Ez e 12*