A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

180 DÉTSHY MIHÁLY templom kétségtelenül Sátoraljaújhely mai területén, feltételezhetően a ma is fennálló, gótikus eredetű pálos, majd piarista templom és kolostor helyén állt. A pataki vár helyét legkorábban egy 1310-ből származó oklevél adja meg, amely az újhelyi remeték — „fratrum heremitarum de huihel" — által vásárolt földbirtokról szól [22]. Ez a föld „a pataki vár alatt, a nagy úttól, amely Patak faluba vezet, balra, Ujhely falu lakosainak földje közepette" fekszik. A leírás kétségtelenné teszi, hogy ezt a területet nem kereshetjük a mai pataki vár mellett vagy alatt. Ujhely és a tőle mintegy 15 km-re délre fekvő Sárospatak között a határ a mai Károlyfalva magasságában húzódott. A remeték földje, és így az akkori Patak vára is, amely alatt elterült, ettől északra lehetett, mert az újhelyiek földje ott volt. Nem lehetett azonos az említett vár a mai pataki várral azért sem, mert a leírt föld az Ujhelyből Patakra vezető út mellett feküdt. A mai pataki vár a középkori Patak község déli végén áll, tehát szorosan véve Ujhelyről jövet már Patak községen túl, mégpedig az úttól balra. A mai vártól délre sem fekhetett a birtok, mert ott is a patakiak, és nem az újhelyiek földje volt. Az oklevél alapján tehát az akkori „castrum pótok" nem azonos a mai pataki várral. A remeték földjének leírása szerint ez a vár a Sátorhegy keleti nyúlványán, a mai Várhegyen állt. Ez alatt húzódott ugyanis az Ujhelyből Patakra vezető út és ettől balra, a mai sátoraljaújhelyi vasútállomás és a kisvasút Várhegy-megállója közötti területen fekhetett a remeték földje. A „castrum Pótok" tehát azonos az 1261. évi szabadalomlevélben említett „castrum nostrum de Saturhigy"-vel. Ez megmagyarázza az idézett oklevelek „sub castro" kifejezését, továbbá a „sub castro Pótok" és az „in Pótok", „in villa (de) Pothok" keltezések közötti különbséget. Magyarázatot ad arra is, miért említik az idézett oklevelek Ujhelyt és a remeték egyházát „Patak vára közelében". Az újhelyiek 1261. évi szabadalomlevele és a toronyról szóló 1262. évi adománylevél is megerősítheti a fenti azonosítást. Mindkettő említ ciszternát a pataki, illetve a sátorhegyi várban. A mai pataki vár területén nem ismerünk vízgyűjtő ciszternát, és ilyent a XVI—

XVII. sz.-í összeírások sem említenek. A Bodrog partján, aránylag alacsony, kútásásra alkalmas szinten álló várban ciszternák alkalmazása nem látszik indokoltnak. Viszont ismerjük, és használják ma is a vár régi kútjait, amelyeket a XVI—

XVII. sz.-i források is megneveznek. Víztároló ciszternákra inkább magas helyen, hegytetőn épített várakban volt szükség, ahol kutat legfeljebb nagy nehézségek árán áshattak. Az 1262. évi adománylevél tehát szintén arra enged következtetni, hogy a XIII. sz.-i pataki vár hegyen állt, és így valószínűleg azonos a sátorhegyi várral. Dercsényi és Gerő felvetik, hogy a Mihály comesnek adományozott torony esetleg nem a Vörös-toronnyal azonos, amely királyi lakótorony lehetett, hanem a mai vár ÉK-i sarkán, a templom szentélye mögött állt [23]. Itt azonban semmilyen középkori toronyépítmény maradványai nem mutatkoznak, és forrásaink sem említenek ilyent. De nehezen is képzelhető el itt, hiszen a vár ilyenformán a középkori község, illetve mezőváros területének nagy részét elfoglalta volna. Ha azonban a Vörös-tornyot tekintenénk az ok->