A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

ZOLTAY Endre: Újabb adalékok a borsodi vas- és fémkohászat történetéhez

UJABB ADALÉKOK A BORSODI VAS- ÉS FÉMKOHÁSZAT TÖRTÉNETÉHEZ J^S 1. ábra. Vas-buca. lx lékréteg akadályozta ezt a folyamatot, illetve védte meg az ércdarabokat a bomlást elősegítő külső atmoszférikus behatásoktól. A vasolvasztásnál használt aknás kemence a réznek érceiből való közvetlen redukáló olvasztására is alkalmas elvben a fellelt kiképzésben. A réz érceiből (oxidos vagy szulfitos ércek) való kiolvasztása eléggé kezdetleges, szinte ősi módszerrel történt, a más vidékekről is leírt [5] klasszikus módszer szerint. A kemence aknás részét faszénnel és érccel töltötték meg, begyújtás utón fújtatóval fújták, míg a csapolónyílás alatti mélyedésbe ki nem csorgott a folyékony réz, ugyanakkor a salak a felső szinten távozott el a megfelelően kiképzett salakcsapoló nyíláson keresztül. A boldogkőváraljai leletnél lejtős csatorna szolgál a salak elvezetéséhez, amely csatorna lapos gyűjtőüregben végződik. Itt gyűjtötték össze a nagyobb réz tartalmú salakot és törés után vihették továbbfeldolgozásra. A leletanyagból nem derül ki, hogy a rézolvasztást a kemencében vasolvasztással felváltva végezték-e, vagy korábbi vasolvasztási gyakorlat után ezzel véglegesen felhagytak és a rézolvasztásra tértek-e rá, A kemence közelében a kőzetben kiképzett nagyobb önálló lapos üreg is található. Ennek lefolyó csatornái is vannak, s mint rézércelőkészítő dúsító 2. ábra. Bucasalak. 0,8x