A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)
K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása
140 K. VÉGH KATALIN les habarcs-sáv húzódik, amely egy korábbi fal maradványa lehet. Az öregtorony K-i falához közel egy négyszögletes, 13 cm mély cölöplyuk bukkant elő. Feltehetően itt lehetett a torony — talán csigalépcsős — feljárata az emeletekre. Feltöltődése a közepe táján mutatott rétegződést, 130 cm széles sávban, É—D irányban. 55 cm mélyen egy 5—6 cm vastag égett csík jelentkezett, alatta sötétbarna, kissé agyagos törmelékes réteg (34. kép). E rétegek 20 -cm-rel magasabban, kb. 10 cm szélesen az É—D-i kis fal alá mennek, tehát annál korábban keletkeztek. A téglaküszöb ezek felett 35 cm-rel magasabban van. A leírt rétegek az árpádkori járószint maradványának tekinthetők. Alattuk árpádkori, felettük XIV. századi kerámiaanyag volt. A torony Ny-i felében magas, omladékos feltöltődés volt, rétegeződés nélkül, gazdag kerámiaanyaggal, legfelül 15 cm-es újkori, lelet nélküli réteggel. Keleti részében a törmelék csupán 15 cm vastag volt, s leleteket nem tartalmazott. Az öregtorony nyugati részének feltöltődéséből sok árpádkori (pl.: I. t. 1—8), XIV— XV. századi és kevés XVI. századi edény- és kályhaszemtöredék származik. Keleti falának tisztításakor kevés XVI. századi edénydarabot és zöld mázas kályhacsempetöredéket (IV. t. 11) találtunk. A torony K-i fala mellett a külső oldal tisztítása során, részben a falba építve egy kis bástya maradványa került elő (43—44. kép). Itt a szikla az öregtorony K-i felének sziklafelszínénél 150 cm-rel magasabban van és nagyjából vízszintesen lefaragott, de nyugat felé hirtelen lejt (35. kép). Az öregtorony ÉK-i sarkánál a sziklát lépcsősen képezték ki. A feltárás során látható lett a mintegy 8x2,85 m területű bástya alapozása. Úgy építették meg, hogy az öregtorony K-i falába fagerendákat helyeztek, amelyek közül minden másodikat alacsony, keskeny falacskának képeztek ki (40—41. kép). Ezeket egy É—D irányban elhelyezett gerendába kötötték, amelyeknek helye 5 cm mély vájatként látható. E gerenda előtt, a Ny—K irányú gerendák alatt egy 80 cm széles falalapozás húzódik. A bástya maradványainak nagy része a szikla leomlásával elpusztult. D-ről a torony D-i falának meghosszabbításában, a sziklára épített fal zárja le. A bástya D-i részén, az öregtorony fala mellett a gerendatöredékek alatt nagyobb sziklamélyedés van, amelyben köves-habarcsos-homokos törmelék mutatkozott (42. kép). Egy árpádkori edényoldalrészt találtunk benne. A bástya többi részén is volt árpádkori cserép, de XIV—XVI. századi is. A kis bástya később épült az öregtoronynál, s valószínű ekkor készült itt az öregtorony falában mutatkozó küszöbszerű téglafalazás is. Az öregtorony DK-i sarkához csatlakozva egy ugyancsak később épült, téglapilléres helyiség került elő (5, 41. kép). K-i oldalát a külső várfal képezhette, amelynek csak habarcsos nyoma látható. Alapozásához a sziklát lépcsősen megfaragták. Ny-i falán és az öregtorony oldalán a vakolat is megvan. A helyiség boltozatos lehetett, a téglapillérek a Ny-i falánál előjöttek, az egyik előtt cölöplyukakat találtunk. A helyiség járószintje a szikla volt, amit egyenesen lefaragtak. A Ny-i oldalánál a falhoz építve egy 30 cm magas falalapozás mutatkozott, amely azonban Ny felé nem folytatódik. Rendeltetését nem tudjuk.
