A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

124 K. VÉGH KATALIN 17. kép. Sövényfonadckos döngölt fal a csonka bástyán. vasa S alakú, pengéje hajlított, közepétől kiszélesedik. Ez a fajta szablya a XV. század második felében kezdett elterjedni, megjelenése a török támadások megindulásával magyarázható. A XV. század második felében a markolata hosszú, nagy markolatgombbal, a keresztvasa S alakú [116]. A csempén ábrázolt szablya megfelelőjét a Mátyás- és Jagelló-koriak közt találjuk meg [117], így a csempe készítésének korát a XV. század második felére tehetnénk, vagy utolsó harmadára. A hosszú és nagy sarkantyúk divatja a XV. században véget ért, s a XVI. század elejétől a rövidebb, kisebb formákat viselik [118]. Csempénken a sarkantyú átmeneti formát mutat. E perem alacsony volta, kiképzési módja sem engedi meg a XV.—

XVI. század fordulójánál való korábbi keltezést [119]. összegezve az elmondottakat, a kályhacsempe korát tehát a XV—

XVI. század fordulójára tehetjük. A feltárás során még egy másik, ugyanilyen csempe töredéke is előkerült, de laposabb elmosódottabb ábrázolással. A többi csempedarab zöld mázas, növényi díszű. A bástyán kibontakozott a palota alapozása, falától átlagosan 60 cm szélesen. A bástya Ny-i fala mellé később egy rosszabb megtartású, téglatöredé-