A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója

TOKAJHEGYALJA SZŐLŐKULTÚRÁJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA 445 Figyelembe véve a rekonstrukció ütemezését és az évenként mutatkozó oltványszükségletel, megállapítható, hogy a jelenlegi szocialista szektor kezelésében levő tarcali, toicsvai és tállyai anyatelepek — ha komolyabb elemi kár nem lép fel — a szükséges alanyvesszőt biztosítja. A szaporítóanyag tehát biztosított, de az előhajtató helyiségek kapacitása kevés. Éppen ezért két korszerű előhajtató üzem létesítése szükséges. Az elkövetkező években is a tervezés szerint a furmint, a hárslevelű és a muskat lunel fajták kerülnek telepítésre, azzal a szerkezeti változással, hogy a muskat lunel arányát a jelenlegi 3—5 százalékról 15—20 százalékra növelik és így lehetővé válik a már világhírt szerzett muskotályos aszú nagyobb mérvű készítése. Szükséges kinemesíteni olyan hegyaljai jelleget megőrző fajtákat is, melyek jól bírják a magasművelést, bőven és jó minőséget teremnek. Ez a feladat a Tarcali Szőlészeti Kutató Intézetre hárul. A jelenlegi szőlőterület terméshozamának feldolgozása a meglevő üzemekben biztosított. Ám 1975-re az újabb szőlő termésének feldolgozásáról is gondoskodni kell. A jövőre vonatkozó elgondolások szerint: tekintettel arra, hogy nagy területtel rendelkező szocialista gazdaságok létesülnek és a hegyközségek, valamint a termelőszövetkezetek szőlőfeldolgozásának központosítása is kívánatos, egy-egy feldolgozó üzem kapacitása legalább ezer kh. szőlőtermését kell, hogy elbírja szüret idején. Ezért 12 korszerűen megépített présház szükséges. A rendelkezésre álló és nagyüzemileg is hasznosítható pincetér a jelenlegi szőlőterülethez elegendő. A rekonstrukció befejeztével Tokajhegyalja évi bortermése mintegy 380—400 ezer hektoliterre növekszik. Mivel Tokajhegyalja zárt terület, borait érettségi állapotig Hegyalján kell tárolni. Ezért szükséges, minden egyes új présház mellé egyenként legalább 60 ezer hektoliteres pincetér megépítése. A feldolgozó és tárolóhelyeket Tokajhegyalja speciális igényeinek figyelembe vételével kell gépesíteni. A felfutással egyidejűleg jelentős járulékos beruházások megvalósítását is tervbe vették. A szőlők közötti gazdaságos anyagszállításra mintegy 100 kilométernyi portalanított út megépítése szükséges. Hegyalja szőlőterületei a lakott helyektől messze esnek és az itt foglalkoztatott dolgozók egy része nem is hegyaljai illetőségű. Ezért több helyen, összesen 2 ezer főt befogadó munkásszállás megépítése is szükségessé vált. De szükség van javítóműhely, garage, műtrágyaraktár, növényvédőszer raktár és szociális létesítmények felépítésére is. Mindezeket az 1975-ig tervezett telepítéseket, borkezelési kombinátokat a hozzátartozó gépesítési és járulékos beruházásokat figyelembe véve, a rekonstrukció beruházási költsége 3,72 milliárd forint. A tokajhegyaljai borvidéken működő toicsvai és tarcali állami gazdaságok utóbbi öt esztendős átlageredményeit figyelembe véve az új ültetvények és azok járulékos beruházásainak megtérülési idejét, holdanként 20 hektoliter bor átlagterméssel számolva, 15 évre tehetjük, figyelmen kívül hagyva a tokajhegyaljai borok nyújtotta devizaszerzési lehetőségeket, ami ezt az időt csökkenti. A fejlesztési tervezet számol a munkaerő és szakember szükséglettel is. Figyelembe véve a felfutás nagyságát, valamint a tervezett gépesítés fokát, mintegy 7 500—8 000 fő munkaerő szükséglettel kalkulálnak, melynek egy részét más területekről foglalkoztatva válik szükségessé a munkásszállások megépítése. A szakmunkás ellátottság megoldásához az is elengedhetetlen ,hogy a foglalkoztatott létszám mintegy 50—60 százaléka szakmunkás képesítéssel rendelkezzék.