A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója

446 KÖRMÖCZY LÁSZLÓ Miután Tokaj hegyalján a rekonstrukció befejezése után is mintegy 6000 holdnyi területen dominál majd az egyéni művelésű szőlő, 8—10 ezer hold ellátására szükséges magas képzettségű szakember, éspedig 48 fő egyetemet-, és 150 fő felsőfokú technikumot végzett szőlész. Tokajhegyalja rekonstrukciójának 1975-ig tervezett felújítása megváltoztatja a táj képét és gazdasági szerkezetét. A szoknyaterületek betelepítése a mezőgazdasági termelésnél szőlőműveléssel sokkal gazdaságosabban hasznosítható területeken növeli a jövedelmezőséget. A mással nem hasznosítható kopárok erdősítése ugyancsak értéknövekedést jelent. A hegyaljai szőlőterületekről évente szüretelésre és feldolgozásra kerülő mintegy 400 ezer hektoliternyi must pedig borrá erjedve nemcsak a hazai piacokon, de külföldi valutaszerzési vonatkozásban is jelentős többletbevételt biztosít a népgazdaságnak. A munkaigényes szőlőművelés újabb kereseti lehetőséget és megfelelő jövedelmet biztosít a vele foglalkozóknak. Az első írott emlékektől a rekonstrukció befejezéséig alig több, mint hét évszázad telt el. Bízvást elmondhatjuk, hogy Tokajhegyalja több mint 7 évszázados történetének legjelentősebb szakasza lesz az elkövetkezendő évtized, mikoris a világhírű borvidék történelmének legnagyobb kiterjedését éri el, s megszerzett világhírét a szakszerű, a kor világszínvonalán álló művelésével és a borfogyasztók népes táborának ízlését figyelembe vevő italával tovább öregbíti nemzetközi hírnevét. Jelentős beruházás, komoly munka és nem csekély erőfeszítés szükséges a fentebb vázolt feladatok elvégzésére. A kormány helyes gazdaságpolitikája, és Hegyalja dolgos népének szorgalma és szőlőszeretete biztos alapot nyújt e célkitűzések megvalósításához. Körmöczy László JEGYZETEK 1 A szerémi, soproni és budai borvidékek régebbiek és ismertebbek is voltak a XV. század előtt. 2 Magyar Anonymus, Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Fordította: jegyzetekkel és térképpel ellátta: Pais Dezső, Budapest, 1926. Kiadja: A Magyar Irodalmi Társaság. 3 Katona József-Dömötör József: Magyar borok, borvidékek. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1963. 154. p. 4 Magyarország története I. kötet. Szerkesztették: Molnár Erik, főszerkesztő, Pamlényi Ervin és Székely György, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1964. 34. p. 5 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r.t. város „Magyarország megyéinek és városainak monográfiája" sorozat, Budapest, 1906. 6 Mészöly Gedeon: Szótörténet - munkatörténet (Etnographia LXV. évf. 1 - 2 sz. Budapest 1954 67-75 pp. 7 Hóman Bálint: A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. „A magyar nyelvtudomány kézikönyve" I. kötet, II. füzet. Budapest, 1923. Dr. Iványi Béla: Gönc szabadalmas mezőváros története. Debrecen. A Debreceni T. I. Tudományos Társaság Honismereti Bizottság kiadványai. II. kötet. I. füzet. 1925-26. 8 Vincze István: Szőlőművelés és bortermelés a borsodi Hegyközben. (A magyar szőlő- és borkultúra néprajzi rendszerezésének kérdései) Kandidátusi értekezés tézisei. A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya, 1960. MTA Könyvtára.