A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója

432 KÖRMÖCZY LÁSZLÓ több termelőszövetkezet, mint például a bodrogkereszturi Dózsa, amely korábban 262 hold szőlőn gazdálkodott, vagy a tokaji Kossuth, mely 45 hold szőlővel rendelkezett, részben a rossz időjárás okozta terméskiesés miatt, 1956-ra szőlőjének jelentős részét leadta.

34 Jelentős eredményt hozott a krónikus oltványhiány pótlására az 1955 — 1956 évben mintegy 3 millió forintos beruházással, a Tarcali Állami Gazdaságnál megépült oltvány előhajtató. Ebben, a már korszerű nagyüzemben évente 2.5—3 millió oltványt tudnak beoltani, s iskoláztatás után 700—800 ezer jóminőségű telepítésre alkalmas gyökeres oltványt nyernek. Ez pedig már nemcsak a Tarcali Állami Gazdaság saját, hanem a többi tokajhegyaljai szőlőtermelő nagyüzem szükségletét is fedezi. A megfelelő szaporítóanyag előállítására ugyancsak a Tarcal Állami Gazdaság 140 holdasra egészítette ki anyatelepét. Tállyán három szakcsoport alakult oltványkészítésre. A tokaj hegyaljai kormánybiztosság sok nehézséggel küzdve de az adott körülmények között eredményesen fejezte be munkáját, melyet a Minisztertanács határozata alapján 1957. február 1-vel a Megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztálya vett át.

35 A feladatok ellátására a Földművelésügyi Minisztérium rendelete alapján szőlészeti felügyelőséget állítottak fel és 35 taggal megalakították a Tokajhegyaljai Szaktanácsot, melyben a Tarcali Szőlészeti Kutató Intézet, az Állami gazd aságok, a szakcsoportok és a legkiválóbb egyéni szőlőtermelők kaptak helyet. A rekonstrukciós munka törés nélkül, két síkon indult meg. Egyik az állami gazdaságok fejlesztésével, másik pedig a Borsod megyei tanács Mezőgazdasági Osztályának felügyelete alá tartozó tsz, hegyközségi és egyéni termelők vonalán. Ezeknek munkáját volt hivatva segíteni a nagyüzemi szőlőgazdálkodás módszereit, a legjobb termesztési módokat és borkezelési eljárásokat kikísérleteznii majd pedig gyakorlatban átadni a Tarcali Szőlészeti Kutató Intézet. a) Állami gazdaság A tokaj hegyaljai szőlőterületen működő állami gazdaságok több átszervezés után két igazgatóság, a tarcali és a tolcsvai alá kerültek, tevékenységüket a továbbiakban ebben a csoportosításban tárgyaljuk. A Tarcali Állami Gazdaság az egykori vincellér iskola helyén és annak szőlő területét átvéve alakult meg. Igazi nagyüzemi gazdálkodást 1954—55-től folytat. A gazdaság 1950-től folyamatosan telepít új szőlőket. 14 év alatt területe 1118 holdra növekedett, amelyből 580 holt a termőszőlő. A szakszerűen végrehajtott telepítés eredménye, hogy termőszőlőinek 90 százaléka 10 évnél fiatalabb telepítésű, tehát az elkövetkezendő években kerülnek legjobb termőerőbe. Dicséret illeti a gazdaság vezetőit Leskó István igazgatót és Bakonyi József Kossuth-díjas főkertészt, hogy az új telepítések kijelölésénél a gazdaságos nagyüzemi táblák kialakítására törekedve az elöregedett szőlők kiszántásától sem idegenkedtek. A gazdaság a Hegyalján hagyományos szőlőfajtákat telepíti, és a változó izlést figyelembe véve, új ültetvényeiben növeli a muskat lunel arányát. Az elmúlt esztendőben 120, 1964-ben 200, 1965-ben pedig ugyancsak 120 hold területen létesített új szőlőt. A gazdaság oltványszükségletét saját anyatelepén termeli meg, és nagyüzemi hajtatóházában gyökerezteti. 1963-ban 3.5 millió darab gyökeres oltványt