A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója

TOKAJHEGYALJA. SZŐLÖKULTÚRÁJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA 433 készített, amit 1964-ben 45 holdas öntözött területen iskolázott. Csaknem másfélmillió gyökeres oltványt nyert így az 1965 évi telepítésekhez, amelyből 400 ezer darabot saját maga használ fel, a többit pedig a társgazdaságoknak adja át. Az oltványok megeredési százalékának növelésére új eljárásokat honosítottak meg. Ezek közül egyik a parafinos módszer, a másik pedig a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolával közösen kikísérletezett eljárás, amellyel a korábbi 30—35 százalékos megeredési arányt 45, sőt 50 százalékra tudják növelni. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlő öntöző telepet is. A Disznókőn telepített több mint 300 holdas táblájához a Dorgó patak vizenyős, zsombékos, más célra nem használható völgykatlanát zárták el mintegy 200 méteres gáttal, miáltal a patak és hat forrás vízét fogják fel. A mintegy 100 holdas mesterséges tóban 100 ezer köbméter vizet tartalékolnak. Ezzel 650 hold szőlő permetezővíz és 350 holdnyi szőlő öntözővíz szükségletét biztosítják. A szőlőstáblákat mintegy 15 kilóméter hosszú gravitációs csővezetékkel öntözik. A 7 millió forintos beruházással készült öntözőműből mintegy 40 miliméternyi esőnek megfelelő csapadékkal tudják ellátni a területet, elsősorban augusztusban, amikor a több évtizedes megfigyelések szerint a legkevesebb csapadék hullik, a bogyóképződéshez viszont szükséges a víz. A szeptemberi öntözéssel a levegő páratartalmát tudják növelni, ami a tapasztalat és a tudományos vizsgálódás szerint elősegíti az aszúsodást. Az öntözéssel szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy 20 miliméternek megfelelő csapadékmennyiség 1 — 3 fokkal emeli a must cukortartalmát, s mintegy 20 százalékkal az aszúszemek arányát. A viszonylag nagy beruházás gazdaságosságára jellemző, hogy az hat esztendő alatt térül meg.

36 A Tolcsvai Állami Gazdaság, a tokajhegyaljai szőlőtermelés másik központja, 1146 hold szőlőterületen gazdálkodik, amelyből 780 hold a termőszőlő. Olyan kiváló szőlők tartoznak területéhez, mint a tolcsvai Kincsem, a tolcsvai Gyopáros, a sátoraljaújhelyi Orémus és több más. Szőlői kiváló fekvésének eredménye, hogy évről-évre nagymennyiségű aszúószemet szüretelnek. Ezt mutatja, hogy a minőségi borainak csaknem 15 százaléka aszú, 30 százaléka édes szamorodni és 55 százaléka száraz szamorodni. A gazdaság számos kísérletet folytatott, elsősorban a szőlőtelepítések gazdaságossá tételére. : Ilyen — többek között — a lugasos művelési módszer. Ennek egyik előnye, hogy nem kell kötözni és a sorközi kapálást csörlős vontatású ekékkel tudják helyettesíteni. A gazdaság területének jelentős része meredek hegyoldalakon van. Itt a szélessoros, nagy tőtávolságú művelési módokat részesítik előnyben, mert azzal számolnak, hogy később kis traktorokkal oldhatják meg a sorközök művelését. Az új telepítéseket Zala Gézának, a Tolcsvai Állami Gazdaság központi kertészének igen ötletes újításával szinte forradalmasították. A telepítéshez, amely az egyik legnehezebb munka és amellett költséges is, az újító által konstruált hidrofúrót alkalmazzák. A három-tíz atmoszféra nyomással üzemeltetett fúrót a kezelő a megjelölt helyen a földbe nyomja. A fúrófejben lévő szelep megemelkedik és a kiáramló víz elkészíti az ültető lyukat. Egy ültetőlyuk elkészítése a talaj kötöttségétől függően 3—6 percet vesz igénybe. A szőlőtelepítés holdanként 38.6 munkanapot igényel kézi erővel, amit hidrofuróval 12.6 munkanapra csökkentettek. Emellett, a szőlőtelepítésnél a munkaerőszükséglet is egyharmadára csökkent. Ez az önköltséget is jelentősen befolyásolja.

37 28 Herman Ottó