A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója

TOKAJHEGYALJA SZŐLÖKULTURÁJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA A felszabadulás 20. évében hazánk külföld előtt is egyik legismertebb borvidéke, Tokaj hegyalj a, újabb felvirágzás előtt áll. Az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága és a Borsod Megyei Tanács közösen kidolgozta azokat az irányelveket, telepítési programot és ütemezést, amelynek alapján a tokajhegyaljai zárt borvidék szőlőrekonstrukcióját 1975-ig befejezhetik. Tokajhegyalja rekonstrukcióját a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott 1018/1953-as kormányhatározat írta elő, mely intézkedett a többi történelmi borvidék felújításáról is. Az ehhez kiadott, 1954-ben megjelent végrehajtási utasítás szabta meg azokat a tennivalókat, amelyet a rekonstrukció első ütemében el kellett végezni. Ám, mielőtt ennek taglalását és a végrehajtás során elért eredményeket, a mutatkozó akadályok leküzdésére tett erőfeszítéseket ismertetnénk, vessünk egy pillantást a történelmi múltú borvidék kialakulására és fejlődésére. Szükségesnek tartjuk ezt már azért is, mert bár a magyar történelmi borvidékek között nem a legrégibb múltra tekint vissza Tokaj hegyalj a,

1 szerepe és jelentősége, különösen a XVI. századtól, mindinkább növekedett, és ezt a jelentőségét napjainkban sem vesztette el. A történelmi múlt — hacsak vázlatos — ismertetése nemcsak Hegyalja népének erőfeszítését, küzdelmét tárja elénk, hanem indoklását adja a nem kevés pénzbe kerülő rekonstrukció szükségességének és gazdasági megalapozottságának is. I. KERESKEDELMI-ÁRUTERM ELÉSI VISZONYOK. Tokajhegyalja egekig magasztalt nektárának dicséretéből adódó romantika és a történeti kútfőkben az igazságot kereső szakszerűség kel birokra egymással, mikor e vidék szőlőtermelési módjának kezdeteit keressük. A Millenium éveinek délibábos történetírása, Tokajhegyalja szeretetében elragadtatott szerzők „naiv" nyelvészkedése, a rómaiak korától származtatja Hegyalja szőlőkultúráját. Bebizonyítást nyert, hogy a római légiók ezen a vidéken soha nem jártak, a régészeti feltárások során előkerült csekély számú lelet kereskedelem útján került az ezen a vidéken megtelepedett népekhez. Legtöbb szerző Anonymusra hivatkozva honfoglalás előtti telepítéseknek hiszi a tokaji szőlőt, mondván „nagy áldomást ivának" a Turzul vezér által ide vezetett és megtelepedett csapatok, s „naponként megrészegszenek".

2 Noha Béla király jegyzőjének ez az idézete nem perdöntő a tokaji bor termesztésének kezdetére, annyi bizonyos, hogy a keletről és nyugatról a Kárpátok