A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KATONA Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen XVII. századi ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján

A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR ISMERETLEN XVII. SZÁZADI ÁBRÁZOLÁSA 329 szerzési körülményei következtében a korábbi négy oxidra épített máztechnológiai eljárásuk, egy-két oxid beszerezhetetlensége miatt, hagyományos technológiai eljárásuk különösen az oxidok különböző olvadáspontjainak betartása miatt változik. Ezért néhány oxid hagyományos színe a mellőzött továbbégetés miatt a korábbiakhoz képest változik. így pl. a rézoxidból nyert zöld szín, a négy oxid különböző olvadáspontjának figyelmen kívül hagyása miatt nem nedvzöld, hanem türkizkék színt ad, s csak a valamennyi oxid olvadási hőfokának elérésével alakul át nedvzölddé. Ez a színben kifejeződő technológiai sajátosság a habán fajanszok elnépiesedésének legkorábbi és egyben leginkább konstatálható ismérve. A tárgyalt gyömbértartón ilyen színbeli eltorzulás nincsen, holott már az 1660-as, 70-es években készült évszámos habán edényeken számos esetben kimutatható ez a szabad szemmel is megállapítható sajátosság. Ez a körülmény világosan és egyértelműen bizonyítja, hogy az edény olyan újkeresztény kollektíva készítménye, melynek egységét még nem bomlasztotta szét az ellenreformáció támadása. Nyugat-Magyarországon — noha a sárospatakiakkal egyidejűleg ment végbe — az ott maradt kis számú újkeresztények megtérítése, már egy 1678-as tál tanúsága szerint kimutatható az égetési körülmények miatt bekövetkező mázelszíneződés. Viszont a sárospataki palack az ilyen jellegű elváltozás hiánya miatt 1678-nál korábbi készítésűnek tekinthető, az említett folyamat időbeli azonossága miatt. Ezzel technológiailag is sikerül — ha nem is évszámnyi pontossággal — tárgyunk készítési idejének felső határait megvonni. Mivel az így nyert időszak teljesen egybeesik az ábrázolási sajátosságokból megállapítható időszakkal, az edény készítési idejét az 1660 és az 1680-as évek közé eső időszakra datálhatjuk. Ebben az időben — a XVII. század közepén — már kevés helyen élnek zaklatásmentesen az újkeresztények. Noha Sárospatakon is megindultak ellenük az ellenreformáció első támadásai, történetük ismeretében azonban tudjuk, hogy katolizálásukat nem annyira a brutális erőszak, mint inkább anyagi juttatásokkal és folyamatos alkalmaztatásukkal sürgették. Talán részint ennek tudható be, hogy Sárospatakon még a XVII. század 60-as, 80-as évei közt készült tárgyakon sincs semmi olyan eltérő sajátosság, mely a hagyományos technológiájuk alkalmazásától való eltérésre utalna vissza.

18 A sárospataki habán kerámia sajátosságainak tanulmányozását egy tárgy önmagában aligha teszi lehetővé teljességre törekvő módon. Vizsgálatával azonban mégis sikerült néhány olyan megállapításhoz, következtetéshez eljutnunk, melyek túlmutatnak a sárospataki habán palack ábrázolásának magyarázatán, és lokalizálási kísérletén. A megye-szerte kibontakozó gyűjtőmunka során még kerülhetnek elő olyan, az egykori sárospataki anabaptista közösségre visszavezethető fajanszok, melyek elemzése, vizsgálata az így nyert képet teljesebbé teheti. Katona Imre