A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

BODGÁL Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh

316 BODGÁL FERENC 25 Bodgál Ferenc: i. m. 26 Lásd az 1799-es artikulusok idevonatkozó pontjait. 27 Az betsüllettes Kováts mester Legényeknek és Társaságának Artikulussai ezen Privilégiált Miskóltz Várossában. 1818. okt. 1. Az okmány magyar és német nyelvű két azonos részből áll. Herman Ottó Múzeum: Kovács céh iratai. 28 Kassics Ignácz: A Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek Legényeit, és Tanítványait, Nem külömben a Mester Czéheket illető Kegyelmes Királyi Rendeléseknek Kivonatai. Bécsben 1835. 21. 29 Bodgál Ferenc: A miskolci kovácslegények sztrájkja 1854-ben. Borsodi Szemle V. (1961), 550-554. 30 u. o. 31 u. o. 32 u. o. 33 Az 1857. évi június 28-i gyűlésben a kerékgyártó mesterek az alábbiakat tárgyalták: „Bejáró Mester Urak elő terjesztésére miszerént találtatnak Legények kik a reggeli felkelési 4 órát oly álítás nyomán nem teljesítik és azt 5 órára módosítani akarják, hogy úgy Nagy Sámuel, valamint Breznyai József Uraknál a Legények szinte tsak 5 órakor kelnek fel — mire nézve határoztatott: — Breznyai Josef Ur határozottan ki monda hogy Legényei pontossan meg tartják a reggeli 4 órai fel kelést mind azonáltal határozottan ki mondatott hogy minden Betsületes Mesternek jogaiba lévén a reggeli 4 órai fel kelést követelni, és arra Legényeit még pedig oly feltétel alatt szorítani, — hogy ha Legényei azt nem telyesítenék, mestere minden reggeli egy óráért annyiszor amennyiszer ezen rendet át hágja 6 azaz hat pengő xrokat a Legén heti béréből mint törvényessen meghatározitt öszletet ki fogni s ezen rendelet a Legények előtt fel olvastatni vagy velők tudatni rendeltetett. Határoztatott továbbá, figyelembe vévén mi szerént a Kenyér ára jelenleg olyan alant fokon ál, hogy a Segédeknek járó früstök, vagy kenyér pénz részökre 24 pxrokkal eléggé levén fedezve s ezen öszlet ki adása oly móddal alapíttatott meg hogy a mely betsületes Mester további rendeletig többet ád, egy pengő forintnyi bírsággal mely a Céh pénztárát illeti büntettetik. Ezen rendelet szinte Segédeinkkel tudatni rendeltetett." Herman Ottó Múzeum: A miskolczi nemes kerékgyártó czéh jegyzőkönyve. 34 Herman Ottó Múzeum: Kovács céh jegyzőkönyve, 1854 március 5-i, 1859 május 30-i és 1859 június 7-i gyűlés. 35 A baromorvoslás tanulását az 1799. szt. Mihály hava 25-ik napján, majd 1801-ben újabban kiadott helytartótanácsi rendelet írja elő. Ld. Kassics: i. m. 26 — 26. 62 — 63. Sarkady János és a kovácscéh között folyó per több oldalnyi terjedelmű. A céh többször hivatkozik az 1799-es rendeletre, valamint arra, hogy az idősebb mesterek valamennyien rendelkeznek baromorvosi diplomával. Sarkady erre a következőket válaszolja: „Hogy mesterségemet a kovácsságot jól tudom, arról Miskolcz Város 30. ezer lakosainak nagy része köz tudomásra bizonyságot tehetne; s bátor vagyok kérdés nélkül is . . . kimondani azt, hogy épen azért vettem üldözés s illy sokszoros nyugtalanítás alá: mert mesterségemet jobban tudom, s szerencsésb sikerrel gyakorlom, mint sem hogy ez nekik tetszhetne! — Miskolcz Városban Kolonics Pállal társaságba állván, s hosszabb ideig együtt dolgozván, én csupán egyedül kovács valék s vagyok mai napig, a barom orvoslásra soha sem adtam magamat, s erre mint kovácsnak ki tsupán kotsik, szekerek, s egyéb illy vasmunkák készítésével foglalkozik, — s szükségem sem vala!" Borsod vármegye levéltára, 1841. Nró. 2917. 10 darab. 36 Bodgál Ferenc: Miskolc város állapota 1854-ben. Kézírat. HOM Adattára: 436. Itsz. 37 Herman Ottó Múzeum: Kovács céh iratai 177. sz. 38 Miskolc város levéltára: Közigazgatási íratok 1855. Nró. 1867. 39 Herman Ottó Múzeum: Kovács céh jegyzőkönyve, 1855 szept. 40 u. o. 41 Herman Ottó Múzeum: Kerékgyártó céh jkv 1861 — 62. 42 Herman Ottó Múzeum: Kovács céh jegyzőkönyve. 43 u. o. 1872. február 26. 44 u. o.