A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KATONA Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen XVII. századi ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján

A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR ISMERETLEN XVII. SZÁZADI ÁBRÁZOLÁSA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM HABÁN GYÖMBÉRTARTÓJÁN Az Iparművészeti Múzeum kerámia osztálya őriz egy hat oldalas habán gyömbértartót. A viszonylag kis méretű, 16.5 cm magas edény oldalain különböző kék, sárga, zöld és lila stilizált virág-motívumok és tornyos épületek rajzai találhatókAz épületek közép részén hagyma-sisak van, míg a szélső rizalitokon egyszerű gúla. sisak. Első pillanatra különböző, egymástól független épületek ábrázolását sejtetik. Csak az edény oldalainak egymásmeilettiségéből következtethetünk arra, hogy nem különálló, hanem összefüggő épületek ábrázolásai. Már a leltározáskor, 1909-ben feltűnt

1

, hogy az oldalakon a színes virágcsokrok között váltakozó „tornyos épületek" nem idealisztikus, hanem egykori épületek rajzai. A háromtornyos, kapuval ellátott bástyát 1909-ben Pozsony címerének tartották, nem annyira a hasonlóság alapján, mint inkább abból kiindulva, hogy az edényt Schwartz Sándor pozsonyi régiségkereskedőtől vásárolták, valamint, hogy Pozsony

2 és Prága

3 múzeumaiban is van egy-egy hasonló gyömbértartó. Míg azonban az Iparművészeti Múzeum gyömbér tar tóján az ábrázoláson kívül egyetlen provenienciára utaló jelzés sem található, a pozsonyi és prágai edényen IVHANN LACDULCInév és 1674-es évszám is olvasható. Tehát a szóbanforgó gyömbértartó állítólagos pozsonyi eredetének bizonyításánál az analógiák feliratainak ugyanúgy szerepe lehet, mint az edény rajzainak. Az a feltevés, mely szerint a várrajzok egyikén Pozsony címere van, eleve kizárt, mert a XVII. század második felében, a gyömbértartó készítésekor, Pozsonynak már kialakult és megállapodott városcímere van, mely az edény ábrázolásától alapjaiban különbözik. A rajz Pozsony egykori várára sem emlékeztet, mert a négyszögű pozsonyi vár nem a vigyázótornyos, hanem a szabályos alaprajzú várak típusába sorolható.

4 A közel azonos méretű és díszítésű pozsonyi gyömbértartó ábrázolása azonban nem hasonlít gyömbértartónk várrajzaihoz. Míg ezen kétségtelenül egy, majdnem egymásra merőleges várkomplexus képe található, a pozsonyi gyömbértartón egy szerény külsejű tornácos vidéki udvarház van, amilyennek pl. Rákóczi Ferenc munkácsi „fehér házát" a XIX. században ábrázolták. Keletmagyarországi provenciára utal az edény IVHANN LAGDULCI felirata is, hiszen nyilvánvaló, hogy a Lacdulci-név a Zemplén megyei Lasztóczy-név

5 elnémetesített változata. Az edényen a mangán és kobalt színek dominálnak és csak alig-alig szerepel a sárga és a zöld szín, noha ezek voltak a felvidéki habán edények legkedveltebb és leggyakoribb színei, míg a kelet-magyarországi habán edényeken inkább a mangán és a kobalt színek az uralkodóak. Az ábrázolások elemzése is kelet-magyarországi készítés-helyről tanúskodik. Az egyik edényfalon levő ábrázoláson vigyázótornyos épületcsoportot találhatunk. Ilyen jellegő lakótornyos várszerkezet több is volt Magyarországon a XVI—XVII. században. Ennek ellenére a lakótorony formájából, az oldal-épületek megfelelő csoportosításából a sárospataki Rákóczi-vár egykori formájára következtethetünk. Nemcsak a vigyázótornyos lakótorony utal erre, hanem